Áfatalány

Valamivel több, mint egy hete lengette meg a hírt a Kormány, hogy januártól csökkenteni kívánják a tej, a tojás és a baromfihús ÁFA-ját 5%-ra. A hírt bejelentő Lázár János elsőként a nyugdíjasokat jelölte meg az intézkedés haszonélvezőjének, s ebből arra lehet következtetni, hogy ’18-hoz közeledve megindul lassan a kampány.

Időről időre felhozza az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentését a mindenkori ellenzék és a szakmai szervezetek is. A dolog pikantériája azonban, hogy manapság a szakmai szervezetek élén többnyire a Kormányhoz közelálló személyek diszponálnak. Így fordulhatott elő, hogy Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke tétlenül figyeli, hogy a MAGOSZ alelnökök a tisztességtelen kereskedelmi szereplők ellen tüntetnek szerte az országban. Az egyik ilyen tüntetésen elhangzott egy mondat, amely tökéletesen summázza az ország helyzetét. A felszólalás lényege az volt, hogy Magyarországon van egy ember, akinek egyetlen tollvonásába kerülne a piac rendbetétele. Mert valljuk be, kis hazánkban az csalhat ÁFA-t, akinek megengedik. Így fordulhat elő, hogy a sok száz millió kilogramm tejet az országba importáló cégek érintetlenek maradnak, s az ellenük szervezett tüntetéseken olyan személyek szólalnak fel, akik közvetlen kapcsolatban állnak az agrár szakigazgatás és törvényhozás vezetőivel.

Persze ne felejtsük el, hogy a migráns kártya elkopása után feltétlenül szüksége van a Kormánynak valamire, amivel el lehet halványítani az MNB-botrány okozta népszerűség csökkenést, s valószínűleg az érintett élelmiszerek áfájának csökkentése mögött efféle politikai szándékok rejlenek.

Önmagában ez így leírva jó eséllyel senkinek nem jelent óriási meglepetést, hiszen aki kicsit is foglalkozik a hazai agrárpolitikával, és ismeri a közszereplőket, ezt látja maga is. Ellenben az már más kérdés, hogy vajon van-e szándék a Kormányban a tejpiac megtisztítására, és ha igen, vajon mire vár?

Erre a kérdésre valószínűleg az az egyetlen elfogadható válasz, hogy most készítik elő a terepet egy igazán jelentős ágazati-gazdasági húzásra. Nem lennék meglepve, ha a nyers tej hosszú ideje botrányosan alacsony felvásárlási ára következtében az igazán nehéz helyzetbe kerülő gazdaságok – a túlélés végett – hirtelen új gazdára lelnének. A piac tulajdon-viszonyainak átalakulása után már “megéri” majd a reguláció, s így nem hogy kettő, de akár több legyet is lehet ütni egy csapásra! (Megszerzett termőföld után járó támogatás, tejtermelő tehenek támogatása, állatjóléti támogatás, és a várhatóan növekvő tejár jelentette extra profit.)

Ne felejtsük el, hogy a lakosság utoljára az élelmiszerről fog lemondani, így tehát aki a mindennapi betevőt termeli, mindig talál piacot.


Forrás:magyarasztal.blog.hu
Tovább a cikkre »