Aere perennius

A latin költő Horatius Flaccus (BC 65-BC 8) egyik verséből vett idézet jelentése ”Ércnél maradandóbb emlékmű”.

Voltaképpen ez az ókori római világ egyik fontos szimbóluma az örökkévalóság megvalósítására. A szinkretizmus kora volt az a javából, amikor a Keletről beözönlő misztérium vallások: az egyiptomi Izisz és Ozirisz, a görög eleuzisi és dionézusi, valamint a perzsa eredetű Mithrász kultusz egymással versengő kavalkádja kiábrándtó volt a kor gazdagjainak, hatalmasainak és intellektuáljainak. Ahol sok a vallás ott egyik sem lesz hihető! Következőképpen a hatalamasok, tehetősök, filozófusok, művészek és széplelkek, hogy életcélt és halhatatlaságot, kvázi hogy örökkévalóságot teremtsenek maguknak elkezdték építeni a maguk “ércnél maradandóbb” emlékműveit – kiki a maga tehetsége, talentuma, gazdasága és hatalma szerint.  Remélve, hogy rövid földi éltük után, amikor testük már porrá lesz – amit épitettek, megmarad örökké és hirdetni fogja az utókornak maradandó cselekedeteiket, tetteiket és műveiket – s ha már  nem is maguknak, de neveikkel örökkévalóságot  szereztek. Így álltak elő a nagy hódítók: Círusz, Nagy Sándor, Xerxész, Hannibál, Julius Caesar; a mesés kincseken dőzsölő Dárius és Krőzus, az ókor hét csodájának építői: a gizai piramisok, Szemirámisz függőkertje, Az efézusi Artemisz templom, az olimpiai Zeüsz szobor, a halikarnaszusi mauzóleum, a rhodoszi kolozus és az alxandiai világitótorony – egytől egyig halhatatlannak vélt művek voltak. Jóllehet fizikailag elpusztultak ugyan, de nevükben ma is élnek és élni is fognak amíg a világ világ lesz.

Az elmúló ókori civilizáció helyét a keresztény civilizáció foglalta el jó kétezer éve. Amely az előző civilizáció romjaira épült. Majd a 14-ik századtól a Renaissance idején tudatosan bányászták elő az ókor már-már elfeledett értékeit és építették be kultúrájukba amelyet a mai nyugati civilizációt teremtették meg. A középkori vallásosságból és az újkori vallásháborúkban elfáradt és kiábrándult hatalmasoknak, gazdagoknak és a mindig valami újat kereső intellektuelleknek kapóra jött az ókori aere perennius életelv, amelyre rácsaptak, magukévá tették és életelvűknek vallották. Ebben találták meg az egyedi ember egyetlen lehetőségét a földön megvalósítható “ércnél maradandóbb” életmű – a saját örökkévalóság megalkotását. Így tűntek fel a modern kor nagy hódítói: Attila, Dzsingisz Kán, Szulejmán, Napoleon; a nagy politikusok: Roosewelt, Churchill, Hitler, Sztalin, Maucetung; milliárdosok: Fuggerek, Rotchildok, VanderBiltek,  Bill Gatesek.

Legújabban a milliárdosoknak és politikusoknak egy új nemzedéke lépett a világ porondjára, akik a mai globalizáció elindítói, mozgatót és mesterei. A milliárdosok rájöttek, a régi igazságra, hogy a pénz nem boldogít. Meg lehet unni a jótékonykodást is: ösztöndíjakat adni, új egyetemeket létrehozni és működtetni, országok pénzrendszereit tönkretenni. Mindezek egy idő után elvesztik érdekességüket. Ezért új és izgalmasabb kalandokat keresnek amiért, dolgozni, élni valóban érdemes.  Hasonló végkövetkeztetésre juthattak a nagy nemzetközi szervezetek képviselői, tagjai és vezetői is. Egy idő után az általuk végzett munka szürkévé, unalmassá válik. Ellehet képzelni milyen álmosítóan unalmas napról-napra a padsorokban ülni, szavazni, jelentéseket írni. Munkájuk érdektelenné válik s keresik a kihívásokat, kalandokat. E két csoport örömmel fedezte fel, hogy a Globalizáció munkájában összefogva átalakíthatják a mai világot! Beindították hát a mai népvándorlást Európa gyökeres átalakítására! Mit sem számit nekik becsapás, szenvedés, kiábrándulás, tragédia. A nagy kaland a fontos és  a történelem  megváltoztatása,  amivel ércnél maradandóbb örök emléket álítanak maguknak!
Október 6, 2016

Dr. Pungur József
Kárpáti Harsona főmunkatársa

Kiemelt tartalom: Szellemi műhely – gondolatok, írások életről, értékekről és az igazságról Kárpáti Mozi – videók, filmek, minden, amit érdemes megnézni, meghallgatni Támogass minket – Kérjük Önöket, hogy lehetőségeikhez mérten anyagiakkal is segítsék munkánkat.Kárpáti Harsona
szerkesztoseg@karpatiharsona.info


Forrás:karpatiharsona.info
Tovább a cikkre »