Ady Endre és a nyugtalanító kérdések – a költőóriás halálának századik évfordulóján centenáriumi év kezdődött Nagyváradon

Ady Endre és a nyugtalanító kérdések – a költőóriás halálának századik évfordulóján centenáriumi év kezdődött Nagyváradon

A költőóriás halálának századik évfordulóján centenáriumi rendezvénysorozat kezdődött Nagyváradon, ahol vasárnap éjszakába nyúló felolvasással emlékeztek az 1919. január 27-én elhunyt Ady Endrére. A Krónika megkeresésére Balázs Imre József irodalomtörténész úgy összegezte a szintézisteremtő költő életművét, hogy legalább annyira összegző, mint amennyire újító.
Ady Endre halálának századik évfordulóján elkezdődtek Nagyváradon a centenáriumi év eseményei: irodalmi kerekasztal-beszélgetés, a Várad kulturális folyóirat lapbemutatója, a Szigligeti Színház két előadása, valamint a teátrum által kezdeményezett, éjszakába nyúló, vasárnap esti felolvasás nyitotta az Ady-évfordulós ünnepségsorozatot.

A költőóriás száz esztendeje, január 27-én történt távozásának napjára

a megemlékezők a halál utáni szellemi továbbélést biztosító és bizonyító eseményeket szerveztek:

a Várad folyóirat rendhagyó, bensőséges hangulatban mutatta be Ady-emlékszámát, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia főigazgatója Menekülés az Úrhoz címmel a költő istenes verseiből összeállított műsort adott elő a filharmónia Intermezzo vonósnégyesének kíséretével.

A Várad folyóirat Ady-számának bemutatóját Szűcs László főszerkesztő és Tasnádi-Sáhy Péter, az irodalmi rovat szerkesztője eleve úgy vezette be, hogy a megszokott lapszámismertetőktől eltérően

Hírdetés

a jelenlévő szerzők és hallgatók felolvashatják írásaikat, vagy beszélhetnek meghatározó Ady-élményeikről.

Érdekes hangulatteremtő elem volt a Szigligeti Stúdió fehér termében a lapszám gazdag illusztrációs anyagának a kiállítása és a hozzászólások is nagyon meghittek voltak. A régebbi és újabb élmények közül kiemelendő a lapszám legfiatalabb szerzőjének, a tizenéves Dimény Andornak tömörségében is nagyon mély érzelmi és értelmi hatásról árulkodó meghatározása arról, miért jelent számára olyan sokat a költő. A másik kellemes meglepetés egy fiatal váradi zenészpárosnak, Páskuy Tamásnak és Simó Zsoltnak a Ha szeretlek című Ady-vers megzenésített változata. A két kiemelésen túl minden szerző műve külön megemlítendő, a versek, prózai írások, publicisztika csakúgy, mint a nagyon változatos képzőművészeti alkotások. Egy biztos: az évszázadnyi kerek évforduló ellenére a tetszetős külcsínű és gazdag, értékes belbecsű Várad-lapszám egyértelműen igazolja Ady sokat idézett „Ifjú szívekben élek”, az 1918-as, életében utolsó megjelent kötetében verscímmé előléptetett gondolatának igazát: elevenen él ma is minden korosztály szívében.

Meleg Vilmos színművész versösszeállítását az MM Pódium és a filharmónia közös szervezésében mutatta be.

Hiteles átéléssel közvetítette a beteg ember istenkeresését, a halálban való feloldódás vágyát,

kihangsúlyozva Ady nagyon tudatosan megélt, bár az idők során többször vitatott hitének erejét, természetesen nem kerülve meg a közismert vallomást: „Hiszek hitetlenül Istenben, / Mert hinni akarok, / Mert sohse volt még úgy rászorulva / Sem élő, sem halott.” A filharmónia Intermezzo vonósnégyese – Florin Avram, Kurucz Tibor, Valer Mînecan és Trendler Mária – a versszövegekhez hangulatilag és hangzásilag nagyon illő zenei kísérettel emelte mindvégig a művészi hatást.

A centenáriumi gazdag programkavalkád további sikeres rendezvényeket ígér, a szervezők az egész emlékév alatt igyekeznek majd kevésbé ismert műveket, illetve a költő életművének újabb és újabb szempontú megközelítéseit az érdeklődő közönség előtt felmutatni. A Várad kulturális folyóirat és a Szigligeti Színház az elkövetkező időszakban több megmozdulással emlékezik majd a költőóriásra: a tervek között szerepel Ady egyetlen drámájának felolvasószínházi bemutatója, Ady-séta szervezése, illetve irodalmi konferencia lebonyolítása.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »