Adósságspirálban szenved Ukrajna

Adósságspirálban szenved Ukrajna

A hitelek törlesztésére fordítja energiáit Kijev, a gazdaság élénkítésére már nem futja, így az ország kiszolgáltatottsága sem csökken.

Az elmúlt bő egy évtizedben folyamatos gazdasági krízisek jellemzik Ukrajnát. A 2008-as gazdasági világválság épp azok után gyűrűzött be az országba, hogy az végre kiheverni látszott a 2004-es narancsos forradalom okozta megrázkódtatásokat. S mire a 2008-ban kezdődő krízis hatásai lecsillapodtak, jött az újabb kijevi forradalom, ezúttal a 2013-as Euromajdan, amelyből máig sem tért teljesen magához. Szakértők egybehangzó állítása szerint, ameddig nem ér véget a kelet-ukrajnai konfliktus, addig ez így is marad.

Ez a negatív tendencia 2014-től gyorsult fel, noha már 2008-tól is élénken araszolt egészen az Euromajdanig. Volodimir Vlaszjuk külgazdasági elemző ebben azt tartja a legveszélyesebbnek, hogy a hatalmas eladósodás nemzetbiztonsági szempontból is kiszolgáltatottá teszi az országot. Tovább gyengíti az ukrán gazdaságot, hogy az exportja túlságosan egysíkú, 50 százalékot meghaladó terjedelemben függ a búza, a napraforgóolaj, a kukorica, a fémgyártás és a félkész termékek piacától.

Aggasztó az is, hogy 2008-tól kezdve dollárban mérve mindmáig csökkenést mutat a nemzeti össztermék. A gazdasági világválság kirobbanásának esztendejében még 153,2 milliárd dollár volt a GDP, rá egy évre már csak 130,5 milliárd, aztán lassú növekedés után 2013-tól ismét zuhanórepülés következett.

A következő esztendőben 10,5 milliárddal csökkent, 2015-ben 121,2 milliárdot tett ki, 2016-ra 124 milliárdra nőtt, s ha minden jól alakul, 2018 végére érheti el az Euromajdan előtti szintet, de a 2008-as állapot így is távol van.

Még érdekesebb megvizsgálni a GDP-hez mért államadósság szintjét, ez a 2007-es 12,3 százalékhoz képest tíz év alatt 46,9 százalékra emelkedett, 2018 közepére pedig már meghaladta a 60 százalékot. A 2008-as világválság évében a mutató 9,3 százalékon állt, ám 2009-ben már 20,5 százalékra ugrott.

A már idézett szakértő a külső adósság nagysága miatt aggódik leginkább. Csak az idei kifizetések összege 3,6 milliárd dollár, ami szerinte az elmúlt tíz év rossz és elhibázott gazdaságpolitikájának eredménye. Mellesleg sokatmondó, hogy az említett 3,6 milliárdból 2,05 milliárd maga a korábban felvett kölcsön, míg 1,55 milliárdot a kamatok emésztenek fel. E kölcsön visszafizetése az idei költségvetés 11,4 százaléka, holott tavaly még csak 5,2 százaléka volt.

Elgondolkodtató, hogy az idei büdzsében előirányzott 4,3 milliárd dolláros többlet 85 százaléka hiteltörlesztésre megy el, miközben mehetne a gazdaság élénkítésére, infrastrukturális fejlesztésekre. Ráadásul jövőre már 6,5 milliárdot kell törleszteni, de 2020-ban is 5 milliárd feletti lesz az összeg.

A telje cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »