Adományokért kocogott a lelkész

Adományokért kocogott a lelkész

Nagygalamb­falván szerdán ünnepséggel fogadták Czapp József mikepércsi református lelkészt, aki egy 500 kilométeres hosszútávfutás során gyűjtött adományokat a falu Árpád-kori református templomának felújítására.

galambfalv--pa-13_or_b

A maratonfutó lelkészhez mintegy száz nagygalambfalvi futó csatlakozott az utolsó, ötszázadik kilométerre. A futókat harangszóval, rezesbandával és ünnepi műsorral várták a Hargita megyei község főterén.

Czapp József április 29. és május 15. között 499 kilométert futott Magyarország területén, hogy a reformáció 500. évfordulójára felhívja a figyelmet, és adományt gyűjtsön a nagygalambfalvi református templom felújítására. Hosszútávfutása utolsó kilométerét tette meg a székelyföldi falu határában. A lelkész a megérkezés előtt az MTI-nek elmondta: csaknem 1,1 millió forint adományt sikerült gyűjteni, Nagygalambfalva számára, amelyet kedden utalt át az egyházközség bankszámlájára. „Úgy látom, hogy a mozgással, a futással sokkal több ember figyelmét tudtam felhívni nagyon komoly tartalmakra, mint ha a szokásos rítus szerint a szószéken, palásttal a vállamon hirdetem Isten igéjét. Az Úristen több lehetőséget adott a kezünkbe az emberek elérésére. Ez egy jó lehetőség” – nyilatkozta a lelkész.

Kányádi György nagyga­lambfalvi református lelkész az MTI-nek elmondta: a 13. században épült templomuk belső falán egy olyan freskó is található, amelyet még nem restauráltak. Hozzátette, az egyházközség ezután dönt arról, hogy a freskó restaurálására vagy a templom felújításának, karbantartásának más részleteire fordítja az adományt.

A nagygalambfalvi templomot 1333-ban említik először az iratok, építési ideje a román stílusjegyek alapján a 13–14. század fordulójára tehető. A hajója is ugyanabban a korban készült, de az átmeneti gótika jelei is fellelhetők rajta. Az istenháza második építési szakasza a gótika idejére esik. Akkor sokszögzáródású, támpillérsoros, bordás keresztboltozatú szentély épült, amely a lándzsaíves ablakok, a bordaprofilok, az Anjou-liliomos címerpajzs tanúsága szerint a 14. század közepén készült el. A harmadik, késő gótikus építkezési szakasz idején, a 15. század második felében vagy a 16. század elején a hajó kapott boltozatot. Ekkor magasíthatták a tornyot, kőkeretes ablakokkal látták el, és a sekrestyeajtó szemöldökgyámos kőkerete is akkor készült.

Régi, 1664-ben készült harangját az első világháborúban elvitték, de feliratát megőrizték. A templomban 1970-ben egy restaurálás alkalmával falképeket tártak fel, amelyek a 14. században készültek. Az első a betegeket ápoló Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép Mária megkoronázása Krisztus és angyalok környezetében. A harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja, amint kosarat nyújt a glóriás Jézus felé. Mindhárom jelenet nagyon jól komponált, a díszes keretbe foglalt mezőket az alakok teljesen kitöltik.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »