Adóelkerülés: a legszegényebbek isszák meg a levét

A Kajmán-szigeteken van olyan irodaház, ahova 12 ezer céget jegyeztek be, Mauritiuson pedig kilenc ember menedzsel 1500 vállalatot. Az adóparadicsomokba menekített milliárdok leginkább a fejlődő országokból hiányoznak, ahonnan évente 200 milliárd dollár szivárog el a gyanús számlákon. Még nem született jó válasz az adóelkerülésre.

Több pénz áramlik ki a fejlődő országokból meg nem fizetett közteherként, mint amekkora támogatást a fejlett országok nekik adnak, tehát az igazságos adózás kérdése globális probléma, mely mindannyiunkat érint. Az adóparadicsomokban eltüntetett milliárdok növelik az egyenlőtlenségeket a földön, a világ polgárai egyre magasabb árat fizetnek a globális rendszer válsága miatt – mondta tegnapi előadásán Bördős Éva, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Demnet) nemzetközi fejlesztési programvezetője. A civil szervezet rendezésében zajló konferencián a résztvevők arra keresték a választ, mi rejlik a közelmúltban kirobbanó panamai offshore-botrány mögött.

Bördős Éva kifejtette, az uniós országok GDP-jük 35 százalékát adóbevételek formájában nyerik, a fejlődőeknél ez mindössze tizenhárom százalék. Szerinte a nyilvánvaló adóelkerülések miatt még nagyobb segélyekre szorulnak az államok, de az uniós országok által vállalt ilyen irányú kötelezettségek egyre inkább elmaradnak. Hazánk például a GDP-ből vállalt 0,3 százalékos segély harmadát fizeti csupán a szegényebb államok számára. Ez az arány a gazdagabb országok esetében 0,7 százalék. A programvezető elmondta, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD) 2015-ben 131 milliárd dollárt fordított ilyen irányú fejlesztésre, de a fejlődő országok 200 milliárd dollártól esnek el az adóelkerülés miatt. Hozzátette, úgy becsülik, a világkereskedelem több mint fele adóparadicsomokon keresztül folyik, az európai vagyon tíz, az afrikai harminc százaléka van ilyen helyeken.

Elképesztő számok

– Barbadoson, Bermudán és a Virgin-szigeteken több külföldi befektetés van, mint Németországban vagy Japánban. Pedig ezekben az államokban együttesen sem élnek 400 ezren. Egy Kajmán-szigeteken található irodaházról tudjuk, hogy 12 ezer amerikai céget jegyeztek be oda. Mauritiuson 1500 céget összesen kilenc ember menedzsel – hívta fel a figyelmet a szakember a paradicsomok helyzetére.

Majd elárulta azt is, hogy ezek az adóbevételek mind kimaradnak a fejlődő országokból, pedig a 7,2 milliárd emberből minden nyolcadik éhezik, minden egyes nap 16 ezer ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg, 780 millióan szomjaznak ivóvíz hiányában. Szerinte az adóelkerülések mind óriási hatással vannak ezekre a számokra. Mint mondta, a multinacionális cégek kihasználják a jogi kiskapukat, papíron létező tranzakciókat hajtanak végre, így a legtöbbször valójában nem követnek el törvénytelenséget, morálisan viszont elfogadhatatlan a rendszer.

A hozzájuk hasonló civil szervezetek szeretnék felhívni a figyelmet a rendszer hibáira. Többek között nagyobb átláthatóságot szeretnének, automatikus információcserét, a nemzetközi adózások felügyeletének megfelelő adóegyezményeket. Céljuk, hogy a multinacionális vállalatok a jelenleginél jóval több adatot hozzanak nyilvánosságra. Mint a programtervező elmondta, jelenleg a legtöbb információ csak a helyi adóhatóságok számára áll rendelkezésre, a trükkök így rejtve maradnak a nyilvánosság előtt. Pedig a megkötött üzletek, az alkalmazottak és vagyontárgyak száma is fontos lenne. Bördős Éva szerint ezek nélkül a fejlett országoknak a kitűzött célja, azaz hogy 2030-ra jelentősen visszaszorítsák a szegénységet, gyakorlatilag lehetetlen.

Kevés

A szakember hangsúlyozta, az Európai Bizottság (EB) a héten nyilvánosságra hozott javaslata valójában nem visz közelebb ehhez a célhoz. Lapunk is beszámolt róla, hogy a szervezet az uniós országok adóhatóságai közötti információk megosztására vonatkozó érvényben lévő szabályok kiegészítéseként előírná, a tagállamok területén működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatok országonként tegyék közzé, mekkora nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek. Emellett a vállalatok kötelesek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adóikról is. A szabályozás 6500 uniós nagyvállalat számára lenne kötelező, a javaslat alapján ez arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik. Mindez kevés – mondja Bördős Éva –, a 750 milliós szám túl magas, az ennél alacsonyabb bevételű cégeket is vizsgálni kellene. Ráadásul az unión kívüli adóparadicsomokat nem érinti, így azok minden további következmény nélkül virágozhatnának tovább.

Kiemelte, globális, civil kampányt folytatnak annak érdekében, hogy a rendszer változzon. Számos szervezet fogott össze az igazságos adózás elérése érdekében, 150 ezren írták alá néhány nap alatt azt a petíciót, amit majd eljuttatnak a törvényhozóknak. Várják a politikai elit reakcióját; szerinte az EB-javaslat szemfényvesztés, valójában csak a feszültség csökkentését szolgálja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »