Adócsökkentést és a tranzakciós illeték eltörlését kérnék a bankok

Adócsökkentést és a tranzakciós illeték eltörlését kérnék a bankok

A szabályozási költségek miatt nem nagyon tud olcsóbb lenni a bankrendszer – derült ki a Portfolio.hu konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén.

Ha visszamegyek az irodába, nagyon kevés kolléga van, aki nem azon dolgozik, hogy a bank hitelezzen, a hitelbővülés terén tehát nincs vita köztünk és a jegybank között, a probléma inkább ott van, hogy mást mutat a rendszer makroszinten és más az egyedi ügyfélszint – reflektált Nagy Márton jegybanki alelnök azon véleményére, hogy a korábban jelzett éves 5-10 százalékos hitelbővülés helyett 10-15 százalékos növekedésre volna szükség, Zolnai György, a Raiffeisen Bank elnök-vezérigazgatója. Szerinte

a nagy kérdés, hogy a prudenciális szabályok mellett van-e, lesz-e elég hitelezhető ügyfél – mind lakossági, mind vállalati területen – akikkel az MNB stratégiában szereplő hiteldinamika elérhető.

Régóta mondjuk, hogy a vállalkozások oldalán tőkeoldali erősítésre van szükség – azzal a tőkével, amit a tulajdonosok eddig beletettek, elértek a határokig mind működésben, mind finanszírozásban – mondta a szakember.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint optimisták és bíznak is a hitelezés bővülésében, ám több költségoldali gátja is van a bővülésnek: nagyon sokba kerül a szabályozásnak való megfelelés, s a digitalizáció. Hasonló véleményt fogalmazott meg Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója is – szavai szerint 2019-20-ban ezekre a feladatokra lesz fedezetük, ám a későbbiekben ezt még nem látják. Zolnai György emlékeztetett: a Raiffeisen az elmúlt években 40 százalékkal csökkentette költségeit, fiókjainak felét bezárta, a hatékonyságot tehát nehéz számon kérni rajtuk.

A futó fejlesztések harmada ügyfélközpontú, kétharmada szabályozói megfelelés – csak az IFRS-megfelelés milliárdos költséget jelent.

A Raiffeisen költségeinek 50 százalékát a bérköltség teszi ki, s mint ahogy azt Bakonyi András, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese hozzátette: bérversenyre a bankok is rákényszerülnek, mert a korábbi évekkel ellentétben már nem olyan vonzó a banki munka a fiatalok számára.

Hírdetés

Vida József a szabályozás másik árnyoldalát is megemlítette:

szerinte a fogyasztóvédelem nem mindig egyenlő a fogyasztóbarátsággal – egy 56 oldalas szerződést nem könnyen lehet elfogadtatni az ügyfelekkel.

Jelasity Radovan, az Erste elnök-vezérigazgatója szerint ugyanakkor az elmúlt 6-7 év alatt óriásit változott a bankrendszer. Szerinte a rendelkezésre álló infrastruktúrával ma 50 százalékkal több ügyfelet is ki tudnának szolgálni, s ehhez nem kellene a költségek hasonló szintű emelkedése. Jelasity szerint elkésett a konszolidációs igény: ha a válság éveiben nem léptek a bankok, akkor most, amikor ilyen szép jövőkép, aligha lépnek a bankok – már csak azért is, mert sok esetben tulajdonosi döntés a maradás. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Wolf László is, szerinte ma külföldön nyílik több akvizíciós lehetőség.

Zolnai György szerint egyértelműen az MNB Növekedési Hitelprogramja óta változott meg a kapcsolat a bankok, az MNB és a szabályozók között, kialakultak és jól működnek az egyeztetési fórumok. A bankszektor képviselői a bankadó további csökkentését és a tranzakciós illeték átgondolását javasolnák a kormánynak, de kapott bírálatot az ingyenes készpénzfelvétel rendszere is –

Wolf László szerint nincs még olyan piaci szektor, ahol kötelezővé tennék, hogy ingyenesen szolgáltasson.

Az Erste elnök-vezérigazgatója a bankadó hitelbővülést megakasztó hatását emelte ki: szerinte az a 20 bázispontos többletköltség árazásképtelenné teszi a hazai bankokat a komoly vállalati hitelek terén. Vida József szerint átgondolásra érdemes a hitelezés felfutása és a fedezetek érvényesíthetősége tekintetében a végrehajtás és polgári perrendtartás, az elektronikus fizetés elterjedésének akadályai közé pedig odasorolta azt is, hogy míg a banki számlafizetés illetékköteles, a sárga csekk „ingyen” van.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »