Áder János köztársasági elnök úr, 2020. június 4-én az Országgyûlés ünnepi …

Áder János köztársasági elnök úr, 2020. június 4-én az Országgyűlés ünnepi beszédét Harold Nicolsonra hivatkozással kezdte. A reális zöldek egyetértenek az Államelnök úr hivatkozásával a brit diplomatára nézve.

90 évvel Trianon után írták a reális zöldek, hivatkoztak Harold Nicolsonra, kizárólag a Duna ügyének rendezése céljából hivatkoztunk.

A Kárpát–medencében nem alkottak semmit, mindent csak leromboltak a magyarok.

A csehszlovák bizottságban Británniát képviselő Harold Nicolson, 1920-ban ráérzett arra, hogy Magyarország közel száz év után visszabont egy félig elkészült vízlépcsőt.

Harold Nicolson nem rejtette véka alá a magyarok és Magyarország iránti ellenszenvét:”Bevallom, hogy akkor is most is mélységes undorral tekintek arra a turáni törzsre. Török rokonaihoz hasonlóan mindent leromboltak, és nem alkottak semmit (…) A magyarok évszázadokon át elnyomták az alájuk rendelt nemzetiségeket. Közel volt a szabadulás és leszámolás órája”.

A fentiek részlet Harold Nicolsonnak a békekonferencia után írt naplójából. (Forrás: Bryan Cartledge: TRIANON egy angol szemével; Officina Kiadó)

Ránk nézve egyáltalán nem hízelgő vélemény margójára a következő kínálkozik, különös tekintettel a trianoni békediktátum 90. évfordulója közeledtével:

A Szlovákia és Magyarország közötti végleges határt 1919. június 13-án közölték Kun Béla kormányával. A kijelölt határ nem változott meg a Kun rezsim bukását

követő tárgyalások után sem, amelyek az 1920. június 4-i trianoni szerződés aláíráshoz vezettek.

Bármily abszurdnak hangzik is – a Külügyminiszterek 1920. május 3-i ülésén – felmerült, hogy Csallóközt adják Magyarországnak egy pozsonyi hídfő ellenében, a javaslatot elvetették arra hivatkozással, hogy az új államnak (Csehszlovákiának) tág kaput kell nyitnia a Dunához, e fontos nemzetközi vízi úthoz.

A trianoni békediktátum revíziójára 1938. november 2-i tengelydöntés nyomán került sor, Magyarország kb. 12 000 négyzetkilométer területet nyert vissza 1 027 000 lakossal, Szlovákia és Kárpátalja teljes déli részét.

A következő évek igen csapadékos évek voltak.

1942. év az igen csapadékos időszak utolsó éve.

1942-ben az ár és belvizek által elöntött terület 8700 négyzetkilométer volt, melyből ugyan az év folyamán 8933 négyzetkilométert mentesítettek a víztől, de összességében 1216 négyzetkilométert nem tudtak megművelni.

A vízügyi társulások munkáját is erős kritika érte, s a kormányzattól a társulások államosításának gondolata sem volt idegen. Az 1942-ben épített újabb 1600 km-nyi csatornával két év alatt másfélszeresére nőtt az addigi belvízlevezető csatornarendszer. (Emlékeztetőül, hogy Magyarország háborúzik: 1943. január 12. Megkezdődött a szovjettámadás a Don kanyarnál álló 2. magyar hadsereg ellen.)

Az Országos Vízerőügyi Hivatal megbízott vezetőjévé – Benedek Pál halálát követően – Mosonyi Emil főmérnököt nevezték ki. Azt a Mosonyi Emilt, akiről a Magyar Tudományos Akadémia, 2010. május 19-én emlékülésen emlékezett meg, és az emlékülésről a magyar média nem számolt be.

1942-ben a csapadékos éveket követően a Kormány tette a dolgát, gondoskodott a vizek visszatartásáról az ország területén, hogy azok ne folyhassanak el szabadon, mint azt a budapesti belvárosi humánértelmiség szűk csoportja a dumakör 1988-ban javasolta. Magyarországon 20 éve óta a vízügyi beruházások a dumakör javaslata alapján folynak.

Hírdetés

1942. október 15-én helyezték üzembe a Dél Alföld, illetve Körös- völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcsőt Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében.

Kállay miniszterelnök nem csak szakmailag tett az ország építése érdekében, a trianoni békediktátum szószolóinak is visszavágott.

Kállay Miklós megbízza Mosonyi Emilt a Nagymarosi Vízlépcső helyének a kijelölésével.

Kállay politikai szándéka szerint egy vízlépcső több száz év után is cáfolja Harold Nicolson azon megállapítást, miszerint a magyar semmit sem épít, hanem csak rombol a Kárpát-medencében.

Nem Kállay miniszterelnök tehet arról, hogy Harold Nicolsonnak, Kállay Miklós miniszterelnök ellenében igaza lett.

A rendszerváltást követően Magyarország visszabontott egy félig elkészült vízlépcsőt!

A történet röviden az alábbi:

Németh Miklós kormánya 1989. május 13-án felfüggesztette a nagymarosi építkezést. A Magyar Országgyűlés 1989. június 2-án jóváhagyta a kormány május 13-i döntését

Az Antall kormány az Országgyűlés 1992. március 24-én hozott határozatának megfelelően az 1977. évi államközi szerződést egyoldalú nyilatkozattal megszüntette.

Horn Gyula az egyetlen kivétel, aki építeni akar, rajta fogott a turáni átok, belebukott a kormányzásba.

1998-ban jött a FIDESZ és építeni a FIDESZ sem akar.

Részlet a FIDSEZ Kormány Az „Új évezred küszöbén” című kormányprogramból. Annak Kormányprogram a polgári Magyarországért részéből:

A gazdasági növekedés politikája című részben a következő áll.

A Kormány a bős – nagymarosi – i erőműrendszer meg nem épült magyarországi részének az ügyét elsősorban gazdasági kérdésként kezeli. Ennek megfelelően megoldáskor figyelembe veszi a környezetvédelem sajátos szempontjait is. Az erőműrendszer kérdésében a Kormány a szlovák féllel tárgyalásokat kezdeményez. Ezek kiindulópontja nem az előző Kormány által tárgyalt, de alá nem írt jegyzőkönyv. A Kormány a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének azt a megállapítását tekinti irányadónak, mely szerint a magyar fél nincs kötelezve a nagymarosi gát felépítésére.

Építeni az Orbán kormányt követő kormányok sem kívántak.

A Medgyessy kormány 2004-ben kormányhatározat fogadott el a vízlépcső-pert követő magyar-szlovák jogvita rendezésén a Kormány képviseletében a szlovák Féllel tárgyaló magyar delegáció számára.

A 1139/2004.(XII.11.) Korm. határozat 2. pontjának a) bekezdése a következő:

„a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők.”

A Medgyessy kormány, Orbán kormányhoz hasonlóan téves következtetésre jutott Nem a hágai ítéletből kiindulva, hanem politikai nyomásra határoztak úgy, hogy alsó vízlépcső megépítését elvetik igazolva Harold Nicolson kilencven évre előre szóló előrelátást.

A jelek szerint a második Orbán kormány sem kíván építeni lépcsőt, erről Illés Zoltán már nyilatkozott.

(Dumbi)

Kapcsolódó írásunk:

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=624


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »