Abszurd helyzet a letelepedési kötvények körül

Abszurd helyzet a letelepedési kötvények körül

Abszurd helyzet alakult ki a letelepedési kötvények körül, mivel a forgalmazó cégeket nem ellenőrzi senki. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának lenne erre jogköre, de a testület három év alatt egyetlen alkalommal sem kért be adatokat a cégek értékesítési tevékenységéről.

Lapunk közérdekű adatigénylés során kérdezett rá az Országgyűlés gazdasági bizottságánál arra, hogy kért-e a testület adatokat a letelepedési államkötvényeket forgalmazó cégek működéséről. Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke lapunknak azt válaszolta, hogy sem az Államadósság-kezelő Központtól (ÁKK), sem a kötvényeket értékesítő közvetítő vállalkozástól nem kért és nem is kapott kimutatást az elmúlt három évben a bizottság. (Bánki Erik elődje miniszteri kinevezéséig a szintén fideszes Rogán Antal volt a gazdasági bizottság élén.) Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes cégek hány kötvényt értékesítettek, és milyen állampolgárságú külföldi ügyféllel kerültek szerződéses viszonyba.

Ha nem kértek adatokat, honnan tudják?

Elvileg az ÁKK tudja, hogy az egyes cégek hány kötvényt adtak el az elmúlt években, de állampapírtitokra hivatkozva nem válaszoltak a kérdéseinkre. (Lapunk egyébként pert indított a közérdekű adatok megismerése céljából.) A bizottság szempontjából azért fontos az értékesítési adatokkal kapcsolatos kérdés, mert a testület tavaly december 15-én két kötvényforgalmazó vállalkozás engedélyét vonta vissza elégtelen aktivitás miatt. Az indoklás szerint azért, mert az elmúlt három évben nem értékesítettek legalább száz kötvényt. Nagy kérdés, hogy ha a bizottság nem kért adatokat, akkor hogyan számolta ki, hogy nem jött össze a száz ügyfél.

Az már csak hab a tortán, hogy az engedélyek visszavonásakor a testület lényegében a saját maga által hozott jogszabályokat sem tartja be, mivel egyik cég esetében sem járt le a hároméves időszak. A Discus Holdings ugyanis 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számította a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a testület 2015. december 15-i időponttól datálta a visszavonási határozatait.

Már egyszer sikerült megakadályozniuk

A parlamenti képviselők március végén egyszer már kísérletet tettek arra, hogy egy albizottságot hozzanak létre, amely kivizsgálná a kötvényüzletet. Akkor a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen lett az ellenőrző albizottság ülése. A testület összehívását az ellenzéki országgyűlési képviselők kezdeményezték, mivel rengeteg kérdés vetődött fel a kötvényüzlettel kapcsolatban korrupció gyanújára utaló információk alapján. A Fidesz-frakció egy sajtóközleményben nevetségesnek nevezte az albizottság kezdeményezését, ezzel indokolva képviselői távolmaradását.

Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, jelenleg hat vállalkozás értékesíthet letelepedési állampapírt, ezeket egy kivétellel olyan offshore-helyszíneknek tartott országokban jegyezték be, mint a Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus és Liechtenstein. A letelepedésikötvény-program lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forintos bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összeg. A letelepedési program indulása óta az idén áprilisig 3565 kötvényt adtak el. Lapunk számítása szerint a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 82, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 98 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből legalább 32 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »