Aba-Novák Vilmos kézjegye Szegeden

Aba-Novák Vilmos kézjegye Szegeden

Akik Szegeden élnek, nap mint nap áthaladnak a Hősök kapuja freskói alatt. Mégis kevesen tudják, hogy a mennyezet csodát rejt, ahogyan a Dömötör-torony keresztelőkápolnája is. E csodák alkotójáról, Aba-Novák Vilmosról, a modern magyar festészet egyik legeredetibb, ugyanakkor legvitatottabb tehetségéről tudhattunk meg többet a Szegedi Dóm Látogatóközpont január 22-i emléksétáján.

A magyar kultúra napja alkalmából hirdette meg a szegedi Dóm Látogatóközpont szombati emléksétáját, amelyen Aba-Novák Vilmosról és szegedi alkotásairól derültek ki érdekességek.

Az emlékséta egy sorozat része: az első januári alkalommal a Dömötör-torony állt a középpontban; január 29-ére orgonasétát hirdetnek a fogadalmi templomba, februárban pedig kulisszasétán vehetnek részt, valamint a szegedi nagy árvíz történetével és a fogadalmi templom harangjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Már a korábbi sétán is szó esett Aba-Novák Vilmosról a Dömötör-torony freskói kapcsán. Most Lázár György értő idegenvezetésével tudhattak meg többet a résztvevők a festőről, akinek újszerű stílusa miatt egykor rajongói és bírálói is egyaránt akadtak. Kezdetként a művész életrajzába kaptak vetített betekintést a jelenlévők. Kiderült: Aba-Novák Vilmos maga is harcolt az első világháborúban – megsebesült, jobb karja egy ideig béna volt –, személyes tapasztalatokat szerezve annak borzalmairól.

A sajátosan szuggesztív stílus mellett talán ezért is hatnak máig akkora erővel a szemlélőre a Hősök kapuja freskói, amelyekkel a szegediek vitézségének, a 12 ezer hősi halált halt katonának is méltó emléket állított a művész.

Aba-Novák Vilmos Klebelsberg Kuno kultuszminiszter meghívására érkezett Szegedre, ahol először a keresztelőkápolnán, majd a Hősök kapuján dolgozott.

Hírdetés

Az alkotás részletes bemutatása után a Dömötör-torony keresztelőkápolnája volt a kultúra napi séta következő állomása.

Szeged legrégebbi műemlék épületét 1925-ben találták meg az egykori Szent Demeter-templom barokk tornyának bontásánál. Aba-Nováknak nem ez volt az egyetlen vallásos témájú munkája: miután olaszországi tanulmányait – a Római Iskola ösztöndíjasa volt – befejezve hazatért, számos állami és egyházi megrendelést kapott.

Elsőként a jászszentandrási római katolikus templom freskóinak elkészítésére kérték fel, de a székesfehérvári Szent István-mauzóleumot is az ő alkotásai díszítették. Egyházi témájú freskói 1931-ben készültek el a toronyban, amelyet később Rerrich Béla tervei alapján alakítottak át keresztelőkápolnává.

1932-ben Aba-Novák az alkotással megnyerte az egyházművészeti kiállítás aranyérmét Padovában. Néhány év múlva másodszor is megfestette a freskókat, mert azok a salétromosodás miatt leestek a falról.

Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Karnok Csaba

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »