A Za Slušné Slovensko vezetői üzentek Bugárnak: Érthetetlen, miért tartja egyben a kormánykoalíciót

A Za Slušné Slovensko vezetői üzentek Bugárnak: Érthetetlen, miért tartja egyben a kormánykoalíciót

A Kuciak-Kušnírová-gyilkosság után zajló, a rendszerváltás óta legnagyobbnak számító tüntetések szervezői a vietnami Trinh Xuan Thanh elrablása kapcsán is megszólaltak.

idézte Juraj Šeligát az Aktuality.sk hírportál.

Mi a helyzet a ZSS-val? 

A szerző, Marek Vagovič  arra is megpróbált választ keresni, miért maradtak el az utóbbi időben a Za Slušné Slovensko tüntetései. A demonstrációk lendülete ugyanis aláhagyott, majd többen szakítottak a ZSS-val.

A mozgalom trencséni tüntetéseinek szervezője, Klaudia Brázdilová már nem működik együtt Šeligáékkal. Brázdilová elmondta, hogy az utolsó megszervezett tüntetés lefújásáról mindössze tíz perccel értesült korábban, mint ahogy a sajtóban megjelent a hír.

Katarína Chovanová, aki a túrócszentmártoni megmozdulást szervezte a pozsonyi tüntetés elmaradásáról csak az egyik újságírótól szerzett tudomást. A kassai demonstrációkért felelős Ján Gálik pedig így emlékszik vissza:

Mindegyikük tiszteletben tartotta Juraj Šeliga és Karolína Farská döntését, hogy ne zilálják szét a csoportot. Šeliga elismeri, hogy az utolsó tüntetés meghiúsulását rendkívül rosszul kommunikálták társaikkal, sőt, ma már másképp döntene:

mondta Šeliga. Farská úgy emlékszik vissza az ominózus estére, hogy legalább hatszor változtattak véleményt, és nagyon nehéz döntés volt.

Kiska lehet a háttérben?

A tüntetések elmaradásának hivatalos okai a növekedő politikai nyomás miatt biztonsági kérdések voltak. A többi város főszervezői azonban nem voltak meggyőződve a döntés indokoltságáról, ráadásul úgy érezték, hogy nem is volt választásuk.

Roman Mancel, a pöstyéni megmozdulások szervezője meg van róla győződve, hogy a pozsonyi főszervezők Andrej Kiskával történt találkozójuk után döntöttek a tüntetések lefújásáról.

Maga Šeliga úgy véli, hogy akkor nem mérlegelték megfelelően a helyzetet, de a döntésnek nincs köze Kiskához, mert egyáltalán nem beszéltek a tüntetések lefújásáról.

Brázdilová szerint azonban épp az volt a mozgalom történetének második fordulópontja, hogy a pozsonyi szervezők többé már nem beszéltek az előrehozott választásokról. Más szervezők is így látták, és  megállapították, hogy saját kezdeményezésükkel kerültek szembe a szervezők. Túrócszentmártonban előrehozott választásokat akartak, Pozsonyból azonban nemleges válasz jött.

Töréspontok

Ezután új kormány alakult a régi koalícióból. A regionális szervezők pedig a tüntetések abbamaradása miatt úgy érzik, hogy „sokat értek el, de végső soron semmit”, mert az új kormány ugyanolyan megbízhatatlan, mint az előző.

Chovanová például meg van győződve arról, hogy a ZSS pozsonyi vezetői azért fújtak visszavonulót, mert Kiska már akkor számolt a saját párt alakításával. Šeliga elutasítja, hogy Kiska javára taktikáztak volna, szerinte az emberek többet látnak a dologban, mint ami valójában történt.

Más regionális vezetők kiálltak az előrehozott választások mellett, bár elismerték, hogy a Smerrel szembeni alternatíva nem épp a legerősebb. Néhányan úgy vélték, hogy egy előrehozott választásokkal akár még árthattak is volna az országnak. Šeliga ellenben még mindig jobb alternatívának tartja a mai ellenzéket, mint egy olyan kormányt, amelynek tagja a Smer is. Voltak azonban, akik úgy érezték, a vita arról is folyt, hogy civil mozgalom vagy párt válik a kezdeményezésből – egyesek szerint épp Šeligáék akarták politikai irányba vinni a ZSS tevékenységét.

Végül azonban a tüntetések abbamaradása mellett döntött a szervezők zöme – a politikai nyomás növekedése, az anyagi források fogyása és az emberek csökkenő érdeklődése miatt. Mégis, az egykori szervezők közül sokan vélik úgy, hogy a Za Slušné Slovensko nem kínált alternatívát a tüntetések helyett.

Politikával vagy politika felett állva?

A szervezők selmecbányai találkozóján, ahol a mozgalom jövőjéről kellett dönteniük először három lehetőség merült fel: 1. az előrehozott választások kiharcolása nem feladata a ZSS-nek, 2. a ZSS lépéseket tesz az előrehozott választások kiharcolása felé, de távlati célokat is megfogalmaz, 3. tevékenysége zömét az előrehozott választásokra összpontosítja.

Végül Juraj Šeliga hozakodott elő egy olyan javaslattal, hogy mindenki szabadon döntheti el, támogatja-e az akkor egyetlen megmaradt reális esélyt az előrehozott választásokra: a referendum támogatását. Ez azonban több vezető szerint nem jelentett semmi konkrétumot.

Több lehetőség is felmerült a kitűzött célok elérésére: általános sztrájk szervezés, az RTVS műsorainak bojkottálása, a közúti forgalom blokkolása. Végül azonban egyik sem valósult meg. Az egyetlen nagyobb figyelmet érdemlő döntése a ZSS-nek az volt, hogy a mozgalom feljelentette Robert Fico parlamenti képviselőt amiatt, hogy Soros Györggyel hozta őket kapcsolatba. Később aztán a ZSS elkezdett belefolyni a politikába, és ma már polgármesterjelölteket támogat a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel.

Vissza az eredeti célhoz?

Az Aktuality.sk szerint az egykor 150 szervezőből álló stáb mára 12 fősre csökkent, a többiek passzív szerepet kaptak vagy vállalnak.

Persze történtek előrelépések is. A ZSS támogatja a gazdákat céljaik elérésében. A vietnami ügy kapcsán pedig Bugár Bélától várnak konkrét lépést. Épp az előrehozott választásokat.

mondta a napokban Šeliga.

Aktuality.sk, Körkép.sk

Nyitókép: Aktuality.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »