A vízgazdálkodási infrastruktúra állapota a párkányi régióban

A vízgazdálkodási infrastruktúra állapota a párkányi régióban

Farkas Iván megyei képviselő, a Szövetség frakcióvezetője a minap közölt jegyzetéhez kapcsolódva az alábbi írásában tovább taglalja a párkányi régió vízgazdálkodási infrastrukturális problémáit.  

Lássuk tehát, mi a helyzet a vízgazdálkodással a párkányi régióban. Párkány közművesített, emellett a szomszédos Nána község egy része és Garamkövesd egy része is. Ez utóbbi településen régi víztisztító is működik, sok javítást igénylő, nem kielégítő állapotban. A régió további 20 településének nincs szennyvízhálózata és víztisztítója sem. A 2015-ben korszerűsített és kapacitásában kibővített párkányi víztisztító 20 ezer lakost szolgálhatna, ám aktuálisan csak 10 ezret, mivel az eredeti tervek alapján a városhoz közeli településeket (Béla, Muzsla, Ebed, Nána hiányzó utcái, Garamkövesd hiányzó utcái, Kőhídgyarmat) szennyvízhálózattal és nyomócsövekkel nem kötötték a felújított víztisztítóra.

Emiatt fél gőzzel, gyenge hatékonysággal működik. A párkányi régióban csupán Garampáld nem rendelkezik ivóvízhálózattal, ám tőle északra a Garam és az Ipoly közötti térségben,

Tekintsük át, hogy működik a párkányi régió 20 községben, ahol nincs kanalizáció a szennyvíz elszállítása. A törvényes szennyvízgazdálkodás a következőképpen működik: minél távolabb található a párkányi régió községe a párkányi víztisztítótól, annál drágább a szolgáltatás: Muzsla 10 km – 50 euró,  Köbölkút 20 km – 80 euró,  Szőgyén  29 km – 110 euró. Ennyibe kerül a 10 m3-es tartálykocsival a szennyvíz elszállítása és törvényes megtisztítása a párkányi víztisztítóban.

Hírdetés

Ha Pozsonyban vagy más városban a víz köbmétere 1,20 euróba kerül, ezzel együtt a szennyvíz elszállítása, majd megtisztítása ugyanennyibe, 1,20 euróba köbméterenként.  Tíz köbméter ára (egy tartálykocsi űrtartalma) ennek tízszeresébe, ami a muzslai ár egyötöde, míg a szőgyéni ár közel egytizede. Szerencsés helyzetben vannak tehát azok a falun élő, családi házban lakók, akiknek háza rá lett kötve csatornahálózatra és ki tudták fizetni a rákötés esetenként jelentős költségeit. Az évek, évtizedek folyamán mutatkozó üzemeltetési költségük jóval alacsonyabb, mint azoknak, akiknek ez eddig nem adatott meg és akiknek törvényesen, az előírásoknak megfelelően szállítják el szennyvízgödrük tartalmát.

A törvényeket megkerülő elszállítás – amikor a falu kültelkén, a mezőn vagy a szántóföldön ürítik ki a tartálykocsi tartalmát – költsége a fenti ár töredéke. Ám a párkányi régió egyes településein az állami környezetvédelmi hatóság, a rendőrség (sőt, a NAKA is)  2021 nyarán razziákat tartott, melyek következménye a végeláthatatlan nyomozás, a súlyos büntetések – a szállítók és a községi hivatalok számára is – továbbá vállalkozási engedélyek megszűnése és egyebek. Környezetünk védelme érdekében a jövőben ez bármelyik régióban megtörténhet. Ott is, ahol az emésztőgödrök tartalmát ma még vígan a mezőre ürítik, mondjuk 10–15 euróért. Azt a tényt, hogy számos községben számos család a saját kútjába üríti a WC tartalmát, inkább nem is részletezem. El tudjuk képzelni ennek hatását mondjuk a legközelebbi 30 háztartásra, akik a kertjükben termesztik a zöldséget, gyümölcsöt.

Azt, hogy ez miként nyilvánul meg Nyitra megye déli régióinak adataiban és hogyan függ össze az egyes betegségek előfordulásával, statisztikájával, az írás folytatásában fogom részletezni.

Ugyanakkor világos, hogy a párkányi régióhoz hasonló térség máshol is található, ahol ma még a szállítók a község határában található mezőre ürítik az emésztőgödrök tartalmát. Idő kérdése, hogy meddig.

(Farkas Iván/Felvidék.ma) 


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »