A vírus sem ütötte ki a képzőművészek kezéből az ecsetet, a ceruzát

A vírus sem ütötte ki a képzőművészek kezéből az ecsetet, a ceruzát

A Komáromban élő és alkotó Kopócs Tibor nemcsak itthon, hanem határainkon túl is ismert és elismert képzőművész. Az alkotáson kívül már több évtizeddel ezelőtt szorgalmazta, hogy a felvidéki magyar képzőművészek hivatalos társaságba tömörüljenek, hogy hivatalos érdekképviseletük legyen. Ezért néhány társával 1989-ben megszervezte a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságát, amely több névváltoztatás és egyéb átalakítás, valamint az eredeti tagok közül több kiválása után mára Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületeként működik.

Kopócs Tibort 2014-ben kérték fel az egyesület vezetésére, az elnöki posztot azóta is ő tölti be. Egyesületük a Szövetség a Közös Célokért tagszervezete is egyben. Beszélgetésünk legelején Kopócs Tibor rögvest hangsúlyozta, hogy a festők, grafikusok a koronavírus-járvány idején is otthon vagy műtermükben folyamatosan alkottak, az ihlet nem maradt el, remekebbnél remekebb alkotások születtek, a közös beszélgetések, a találkozók, no meg a megvalósulatlan kiállítások, a kölcsönös tárlatlátogatások azért mindnyájuknak hiányoztak. Szerencsére ezeket pótolni tudják majd a közeljövőben.

„Amikor indultunk, 2014-ben tizennégy tagot számláltunk, mára azonban többen csatlakoztak hozzánk. Miután hivatalosan bejegyeztettük egyesületünket, pontos nyilvántartást indítottunk, fontosnak tartottuk a gondos adminisztrációt, hiszen csak így fordulhattunk támogatásért a Képzőművészeti Alaphoz. Központunk Komáromban van, 2015-ben pedig kibéreltük a várostól a Katona Templomot, ahol a kiállításokat megvalósíthatjuk”– mondta az elnök.

Az ilyen alkalmak hozzák az újabb kapcsolatokat. Az ő esetükben is így volt, mert Tőkés László erdélyi Európai Parlamenti képviselő meghívta őket egy nagyváradi bemutatkozásra. Aztán a baráti kapcsolatok tovább bővültek, így jutottak el a felvidéki képzőművészek alkotásaikkal Zentára, Szabadkára, Salgótarjánba, ahol az Orbán György János elnökletével működő Balassi Bálint Asztaltársaság tagjaival kötöttek máig tartó barátságot.

Hírdetés

Egyesületünk életében ugyancsak nagy jelentőségű volt a pozsonyi Pálffy Palotában megrendezett Parola I. című tárlat, ahol saját munkáim mellett alkotásaival bemutatkozott A. Bak Péter, Nagy Judit, Czafrangó Sylvia, Kovács Csonga Anikó, Bott Maya, Bugyács Sándor. Hamarosan ennek a tárlatnak folytatása is lesz, Parola II. címmel. Mivel a koronavírus-járvány után lazultak a szigorítások, megrendezhettük ünnepi taggyűlésünket, ahol átadtuk az Életmű-díjat Duncsák Attilának, akinek laudációját Fecsó Kassay Ivett tiszteletes asszony tartotta és a Nívó-díjat Szilva Józsefnek, akinek laudációja Gaál Ida művészettörténésztől hangzott el”– emelte ki Kopócs Tibor.

Ugyancsak több programmal készülnek október 18-ára, Lukács napjára, ugyanis Szent Lukács a képzőművészek védőszentje. A körülmények mutatják meg, mire telik, mire lesz lehetőségük a nap programját tekintve.

Kopócs Tibor egész életében az esztétikum, a szépség, az ízlés megszállott népszerűsítője volt, most is hangsúlyozta, hogy akkor lenne igazán boldog, de legalább elégedett, ha a nagyszabású lakóépületek, lakások, családi házak falát becses, színvonalas képzőművészeti értéket képviselő alkotások díszítenék. Hiszen a képzőművészek mindig ezért munkálkodtak, és nemcsak évszázadokkal ezelőtt, hanem ma is!

 


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »