A világ legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára: a sínai Szent Katalin-kolostor

A világ legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára: a sínai Szent Katalin-kolostor

Könyveinek száma és értékessége miatt a sínai Szent Katalin-kolostor könyvtára a Vatikáni Könyvtár után a második leggazdagabb a világon.

Az egyik legrégebbi, ma is működő kolostornak tartott sínai Szent Katalin-kolostor több évszázad történetét hordozza. A hagyomány szerint a kolostor főoltára azon a helyen épült, ahol az égő csipkebokorból az Úr először megszólította Mózest. Ám az UNESCO világörökség részét képező szent épület más megtisztelő címekkel is rendelkezik, például itt található a világ legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára.

Amióta a 6. században (548 és 565 között) megalapították, a sínai hegyi Szent Katalin-kolostor könyvtára soha nem zárta be kapuit. I. Jusztiniánusz császár uralma alatt Nagy Konstantin édesanyja, Ilona császárné támogatásának köszönhetően épült fel. Falai között ma is megtalálhatók ősi római tekercsek azokból az időkből, amikor magát a kolostort alapították, így itt található a világ második legnagyobb kódex- és kéziratgyűjteménye, amelyet csak a Vatikáni Könyvtáré előz meg Rómában. Innen származik a híres Codex Sinaiticus (sínai kódex is), a 345-ből származó bibliai szöveg.

A lenyűgöző gyűjtemény számtalan szír nyelven íródott művet is tartalmaz, ez a kifejezetten irodalmi nyelv a kelet-arámi dialektusból származik. A  szír nyelvű gyűjtemény része többek között az evangéliumok egy 5. századból való példánya, a „szent nők életének” egy példánya 779-ből és Aristides apológiájának egy darabja, amely egyike a mű pár fennmaradt példányának, miközben a görög eredeti máig nem került elő.

A gyűjteménynek tekintélyes mennyiségű középkori szöveg is a részét képezi, többek közt arab nyelvű kéziratok, például az „Ashtiname Muhammad” egy példánya. Ebben a muszlim próféta – abban az időben, amikor a terület iszlám uralom alatt állt – felajánlja támogatását a kolostornak, adómentességet biztosít az ott élő keresztény szerzeteseknek és mentesíti őket a katonai szolgálat alól is. Tény, hogy a Fatimid (?) Kalifátus idején a muszlim katonáknak védelmezniük kellett az épületet és segíteniük kellett a szerzeteseket abban, hogy ellássák magukat és fenntartsák a kolostort.

A könyvtár a Los Angeles-i California Egyetemen (UCLA, University of California, Los Angeles) programot indít, hogy mintegy 1100 – a 4. és a 17. század közötti időből származó – egyedülálló szír és arab nyelvű kéziratot digitalizáljon, amelyeket a kolostorban őriztek meg.

Forrás és fotó: Aleteia.org

Magyar Kurír
(asz)


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »