A Velencei Bizottság magyar tagja nem támogatta

Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.

Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.

Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le. Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.

A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.

A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta.

A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot. Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.

Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »