A vatikáni könyvtárban akarták elbujtatni a pápát a nácik elől

A vatikáni könyvtárban akarták elbujtatni a pápát a nácik elől

A vatikáni könyvtár fölé emelt úgynevezett szelek tornyában akarták elbujtatni a II. világháború idején XII. Piusz pápát az elrablását tervező nácik elől – derült ki a L’Osservatore Romano vatikáni lap szerdai számában megjelent tanulmányból.

A tanulmány a 2014-ben elhunyt Antonio Nogarának, a Vatikáni Múzeumok akkori igazgatója fiának emlékirataira épül. 1944-ben egy januári vagy februári estén apját, Bartolomeo Nogarát felkereste szolgálati lakásán Giovanni Battista Montini pap, vatikáni államtitkár, a későbbi VI. Pál pápa. Montini néhány nappal később titoktartási fogadalom mellett elmondta családjának, hogy az amerikai és a brit nagykövet a katonai titkosszolgálatoktól származó információt adott át Montininak, amely szerint az SS a pápát el akarja rabolni, majd deportálni, azzal az ürüggyel, hogy a “Führer személyes védelme alá helyezik” és biztonságos helyre viszik.

Ezért keresett Montini és Nogara 2-3 napra biztonságos rejtekhelyet XII. Piusz számára. Végül úgy döntöttek, a legjobb rejtekhely a könyvtár tornya lehet, ahol veszély esetén a pápát elrejthetik a szövetségesek érkezéséig. Az akciót azonban úgy tűnik, végül lefújták a németek. Nogara és családja több nácik által üldözött személynek segített, hogy elbújjon a Vatikánban. Ha a náci csapatok benyomultak volna a semlegesnek számító Vatikánba, az mindannyiukat veszélybe sodorta volna.

Régóta ismert az, hogy Hitler XII. Piusz pápa elrablását tervezte, az azonban nem, mennyire konkrét tervekkel rendelkeztek a nácik. Karl Friedrich Otto Wolff, aki a második világháború végén az olaszországi SS erők főparancsnoka volt, egy 2005-ben nyilvánosságra hozott jelentés szerint arról tájékoztatta a Vatikánt, hogy Hitler személyesen adott neki parancsot a pápa elrablására, ő azonban megtagadta ezt és informálta XII. Piuszt.

Olaszország 1940-ben Németország oldalán lépett be a II. világháborúba, ám 1943 szeptemberében szembefordult a németekkel. Az ellenállás leverése után a náci csapatok megszállták Rómát, a megszállás 1944. június 4-ig tartott, amikor a szövetségesek kiűzték a németeket. XII. Piusz pápát a háború után heves bírálatok érték, amiért nem emelte fel hangját elég határozottan a nácik tettei ellen.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »