„A választások után elkerülhetetlen az adóemelés” – Újabb gazdasági visszaesést hozott a koronavírus-járvány második hulláma

„A választások után elkerülhetetlen az adóemelés” – Újabb gazdasági visszaesést hozott a  koronavírus-járvány második hulláma

A tavasszal előrejelzettnél jobban megsínyli a koronavírus-világjárványt Románia – egyben az Európai Unió – gazdasága. Az itteni helyzetet ugyanakkor súlyosbítja, hogy a költségvetés egyre mélyülő hiányát nem csupán a pandémia által sújtott rétegeknek nyújtott támogatások okozzák, hanem szerkezeti gondok is vannak.
Az optimista forgatókönyvekben várt V helyett W alakú lehet a román gazdaság helyreállása, vagyis az első fél évben regisztrált lejtmenetet követő fellendülés után most újra lefelé ível a görbe, és csak jövő év második felében indulhat újra növekedésnek – derül ki az Unicredit Bank Közép-Európáért felelős vezető közgazdászának kedden nyilvánosságra hozott friss elemzéséből. Dan Bucşa ugyanakkor úgy látja, hogy a jövő év elején valahol 4,90 és 5 lej között lesz az euró árfolyama, és fennáll annak a lehetősége, hogy huzamosabb ideig 5 lej felett lesz az árfolyam.

„A lej minden évben odébb költözik 10 banival. Ez az én elméletem, és jó pár éve beigazolódik. Valószínűleg odébb költözik 2021-ben is” – fogalmazott az elemző, aki szerint

az év első felében 4,90–5 lej/eurós árfolyamra számíthatunk.

„Hogy elég-e? Nem. A kockázati forgatókönyv azt jelentené, hogy az árfolyam meghaladja az 5 lejt. Ehhez mindössze annyi kell, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) ne lépjen közbe, és akkor valamivel 5 lej fölé emelkedik. Ám ezt követően valószínűleg közbelépne a jegybank, mert szem előtt tartja az inflációt, illetve azokat is, akiknek devizahitelük van” – fogalmazta meg Dan Bucşa.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy

a román deviza jelentős mértékben túlértékelt a térség többi valutáihoz képest,

a termelési költségekkel kiigazítva mindössze a bolgár leva kevésbé versenyképes, mint a lej. A cseh, a magyar, valamint a lengyel devizához mérten azonban 10–33 százalékkal felülértékelt.

Az elemző meglátása szerint az viszont jegybanki korrekciós  beavatkozásoknak tudható be, hogy a romániai infláció elmarad a térség más országaiban regisztrált pénzhígulástól.

Az Unicredit forgatókönyve szerint egyhamar nem is indul növekedésnek az inflációs ráta, mivel

a fogyasztás csak valamikor a jövő év második felében állhat újfent növekedési pályára, akkor viszont már nyomást gyakorolhat a pénzhígulásra.

Dan Bucşa ugyanakkor aláhúzta: miután az idei második félévben növekedésnek indult a román gazdaság, a koronavírus-járvány második hullámával október első hetében a mutatók visszazuhantak a júniusi szintre, így nagyon valószínű, hogy W alakú lesz a helyreállás. Nemcsak Romániában amúgy, hanem európai uniós szinten is hasonló trendek körvonalazódnak.

A román gazdaság visszaesése idén az Unicredit számításai szerint nagyjából 5 százalékos lehet, a jövő évi helyreállás pedig ennek csak egy részét tudja majd visszahozni.

Hírdetés

Az elemzők egyetértenek abban, hogy W alakú lesz a romániai gazdaság teljesítménye, csak valamikor jövő év második felében indulhat az újabb növekedés. Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója kedden a Krónika megkeresésére szintén arról beszélt, hogy a nyár folyamán a gazdaság kezdett helyreállni, ez abban is érzékelhető volt, hogy a költségvetés adóbevételei növekedtek. Ez nem jelentett teljes talpra állást, de emelkedés volt a tavaszi mélyponthoz képest. A járvány második hulláma azonban újabb csökkenést eredményezett, ami hosszabb ideig eltarthat.

„Tény, hogy most nem torpant meg olyan mértékben a gazdaság, mint tavasszal, amikor két hónapra több tevékenységet szinte teljesen leállítottak. A jelenlegi visszaesés lassúbb lesz, és nem lehet tudni, mikor érjük el a W második szárának a mélypontját, még most vagyunk a leszálló ágban” – részletezte Králik Lóránd.

Hangsúlyozta: az Unicredit, és a Transilvania Bank elemzői is arra hívják fel a figyelmet, hogy

a munkanélküliség emelkedni fog, kevesebben tevékenykednek a gazdaságban, a szociális háló jobban leterhelődik, ami tovább rontja a költségvetési egyensúlyt, és a bruttó hazai termék (GDP) csökkenését is előidézi.

Jelenleg a jelentésekben az év végére 6,5 százalékos munkanélküliségre számítanak, bár a Nemzetközi Valutaalap október elején nyilvánosságra hozott jelentése 7,9 százalékkal számol. Ebben a jelentésben felhívják a figyelmet, hogy a román állampolgárok jelentős csoportja Olaszországban és Spanyolországban a koronavírus-válság által jelentősen érintett ágazatokban, például a turizmusban dolgozik, közülük sokan maradhatnak munka, jövedelem nélkül.

Králik Lóránd ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy Románia a térség országaival ellentétben más stratégiát alkalmazott, viszonylag erős szinten tartva a lej árfolyamát, ami a romániai vállalkozók egy rétegét, az exportőröket hátrányosan érinti.

A szakértő ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a választások után 5 fölé emelkedik a lej-euró árfolyam, ám ez még mindig kevesebb mint 5 százalékos gyengülést jelent.

Valószínűsíti ugyanakkor, hogy a Román Nemzeti Bank tovább csökkenti az irányadó kamatot, egy százalék körüli szintre. Ez a stratégia az exportőröknek hátrányos, az importőröknek kedvez.

„Ha az árfolyam leértékelődik, az magasabb inflációt generál, hiszen ha a külföldi termékek drágulnak, a hazai piacra termelők is növelik az áraikat, gyakorlatilag behozzuk az inflációt. Románia kőolajimportőr, tehát ha leértékelik a valutát, megdrágul az üzemanyag, amiből az állam az adók miatt nyer ugyan, de a fogyasztó veszít. A túlértékelt valutának a fogyasztó szempontjából vannak előnyei, ám az ország gazdasága szempontjából, ami a fogyasztót áttételesen érinti csak, inkább hátrányos” – magyarázta Králik Lóránd. Rámutatott, megvannak az érvek a gyengébb és az erősebb nemzeti valuta mellett is, a jegybanknál valamennyi információt mérlegelik, amikor a döntéseket meghozzák.

„Érhetnek még kellemetlen meglepetések, a mostani előrejelzésekhez képest nagyobb lehet a költségvetés hiánya” – hívta fel egyúttal a figyelmet Králik Lóránd. Kifejtette,

a Nemzetközi Valutaalap 9,6 százalékos deficitet vetít előre az év végére,

ami egybeesik az Unicredit előrejelzésével, és nem áll messze az adótanács legutóbbi szeptemberi prognózisától, amikor  8,6–9,4 százalékos tartományba prognosztizálták a költségvetés-hiányt azok után, hogy júniusban már megjelent egy 10 százalék feletti adat is. A politikusok, például Klaus Iohannis államfő is emlegette, hogy az óriási deficit miatt az Unió kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen, ám Králik Lóránd szerint ez nem valószínű, hiszen a világban átlagosan 12,7 százalékos a költségvetési hiány.

A nyugat-európai fejlett országokban is 14 százalék körül van a deficit, ám elsősorban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó mentőcsomagok miatt. Romániában viszont a költségvetés szerkezetével vannak komoly gondok;

míg a nyugat-európai államokban elsősorban a járvány miatti támogatások miatt alakult ki a nagyobb hiány, Romániában a 10 százalékos deficitből csak 2 százalékpont köthető a szubvenciókhoz.

A szakértő rámutatott, az IMF jelentésében az is szerepel, hogy ha Romániában nem történik változás, a költségvetési hiány 2025-ig a 7 százalékos szinten stabilizálódik, ami nagyon rossz teljesítmény, hiszen az Unióban a 3 százalék a „bűvös határ”.

„Ezzel a költségvetés-szerkezettel nem lehet folytatni, a reform elkerülhetetlen, a választások után csak a restriktív adópolitika hozhat eredményt, ami adóemelést és a költségek jelentős csökkenését jelenti” – húzta alá Králik Lóránd. Mint részletezte, ha a költségvetési bevételekhez, vagyis a hitelek nélkül rendelkezésre álló pénzhez viszonyítunk, az állami szektorban a bérek, valamint a különféle szociális juttatások 87 százalékot tesznek ki. „Ha egyensúlyba akarnánk hozni a jövedelmeket a kiadásokkal, hogy a deficit nulla legyen,  csak 13 százalék maradna fejlesztésekre, egyéb kiadásokra. Ez olyan körülmények között, hogy mindenki csak 14 százalékos nyugdíjemeléssel számol, a 40 százalékos emelést racionálisan nem veszik figyelembe, mert az még további 2-3 százalékkal növelné a költségvetési hiányt. Ez így nem fenntartható. Takarékosabb államra van szükség, amely több adót tud beszedni, csökkenti a költségeket. Egyetlen párt sem fog adóemeléssel kampányolni, ám a választások után ez elkerülhetetlen” – mutatott rá az egyetemi oktató.

 


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »