A V4 elnökei szerint a migránsokat a származási országukban kell segíteni

A V4 elnökei szerint a migránsokat a származási országukban kell segíteni

A visegrádi négyek tagországainak államfői a kétnapos csorbatói (Štrbské Pleso) csúcstalálkozót követően amellett foglaltak állást, hogy a migránsoknak a származási országukban kell segítséget nyújtani. Egyben felhívták a figyelmet az Európai Unió (EU) külső határai védelmének,, valamint az embercsempészek elleni küzdelem fontosságára.

Amennyiben lehetséges, a külső határok védelmét a nemzeti hadseregeknek kellene megvalósítaniuk. Egy országnak a saját forrásaiból kellene megvédenie a határait. Ha hiányoznak a pénzeszközök, a képességek vagy hiányos a létszám, a Frontex segítségét kellene igénybe venni. Az országok többsége azonban képes ellátni a külső határok védelmének feladatát” – állapította meg Áder János magyar államfő. Hozzátette: csak úgy korlátozhatjuk a migránsok tömeges Európába vándorlását, ha megerősítjük a származási országaik gazdasági stabilitását. 

Miloš Zeman cseh elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: több értelme van a migránsokat a származási országuk újraépítésében segíteni, mint elosztani őket az egyes EU-tagállamok között. „Példaként Szíriát említem, ahol véleményem szerint a polgárháború a végéhez közeledik, és ezért égető szükség van a beruházásokra. Biztosan több értelme van az ottani infrastruktúra helyreállítását segíteni, mint szétosztani őket, hiszen végül úgyis mindenki Németországban köt ki” – mondta Zeman.

Andrzej Duda lengyel államfő felhívta a figyelmet, hogy a V4 országainak egyértelműen igazuk volt, amikor három évvel ezelőtt arról beszéltek, hogy a migránsokat a származási országaikban kell támogatni, és hogy a kvóták hatástalanok. Hozzátette: Európa gyakran nem folytatott kellően hatékony harcot az embercsempészek ellen. „Határozottabban kell fellépnünk az embercsempészek ellen, akik a migránsok szenvedésén gazdagodnak meg, Európa pedig mostanáig viszonylag tétlenül nézte ezt a borzalmat. Megegyeztünk, hogy itt az ideje lépni az ügyben. Remélem, hogy amikor legközelebb találkozunk, nem kell ezt újra elismételnem” – jelentette ki Duda. „Nem tudom elképzelni, hogy a kvótákkal összefüggésben sor kerülhetne ezeknek a migránsoknak a kikényszerített átköltöztetésére. Ők nem a V4 országaiba, hanem a gazdag országokba akartak menni. Nem tudom elképzelni a konfliktust, amely akkor keletkezne, ha akadályoznánk őket a szabad mozgásukban Európán belül, hiszen a szabad mozgás az unió egyik prioritása”- tette hozzá.

Andrej Kiska államfő az Európában növekvő tendenciát mutató idegengyűlölettel, szélsőségességgel és nacionalizmussal összefüggésben hangsúlyozta, hogy védelmezni kell az Európai Unió projektjét. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a V4 országainak az a feladatuk, hogy egységesítsék az EU-t. Kiemelte az egyes tagállamok közötti kölcsönös empátia fontosságát is. Kiska úgy véli, Európa felosztása régire és újra, vagy kétsebességesre nem egyezik azzal a jövőképpel, amelyet ők az EU-ról alkottak. A szlovák elnök pozitívan értékelte a Frontexet is, melynek működése nélkül az egyes országok hajlamosak lennének bevezetni a határellenőrzést. „Biztos vagyok benne, hogy közülünk senki sem képzeli el így az Európai Unió jövőjét” – zárta Kiska.

A Visegrádi Négyek (V4) országainak államfői a csorbatói (Štrbské Pleso) kétnapos csúcstalálkozójukon megegyeztek abban, hogy az EU egy nagyon jó projekt, és mindenképpen meg kell védeni – jelentette be Andrej Kiska államfő, és hozzátette, hogy a V4-ek elutasítják a kétsebességes EU-felosztást.

Az államfők a jövő évi európai parlamenti választásokkal, valamint a növekvő extrémizmussal, xenofóbiával és nacionalizmussal összefüggésben arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyi és külföldi politikusoknak együtt kell az EU védelmére kelniük. Az államfők beszéltek az automatizációról és a mesterséges intelligencia megjelenéséről is, amely a jövőben nagy hatással lesz a munkaerő-keresletre. A V4-ek különösen érintettek ebben a kérdésben, mert a munkaerő iránti kereslet csökkenése leginkább ezeket az országokat veszélyezteti.

 „Az országaink lakosságának több mint 20%-a az iparban dolgozik, az Európai Unióban ez a szám 14%. Az automatizáció nagyon sok munkahelyet veszélyeztet. Biztos vagyok benne, hogy ha ez az idő eljön, biztosítani tudunk más lehetőséget az emberek számára. Azt azonban el kellene felejtenünk, hogy az ember az iskola elvégzése után egyetlen munkahelyen maradhat egészen a nyugdíjba vonulásig. Változnak az idők, egyre dinamikusabbnak kell lennünk, életünk végéig fejleszteni magunkat. Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy az a pozíció, amelyikben jelenleg vannak, öt-tíz év múlva már teljesen más jellegű lesz, mint most“ – magyarázta Kiska.

A statisztikák szerint a munkahelyek 1/3-át érintheti negatívan az automatizáció. A V4-ek vezetői szerint ezért kiemelkedően fontos az oktatás, tudomány és kutatás támogatása. Abban is megegyeztek, hogy a kutatásnak és a tudománynak nem szabadna politikai csatározások színterévé válnia.

Andrzej Duda lengyel államfő megjegyezte, hogy nem szabad hagyni, hogy a V4-ek Európa manufaktúrájává váljanak. „Folytonos versenyben vagyunk Nyugat-Európával, amelynek mindig is több tere volt szabadon fejlődni, míg mi a vasfüggöny mögött le voltunk maradva. Kötelességünk figyelmeztetni a politikusainkat, hogy próbálják meg vonzóbbá tenni az országainkat a fiatalok számára, hogy ne menjenek külföldre“ – mondta Duda. Kiska hozzátette, hogy a helyi vállalkozóknak több elismerést és teret kellene adni, hogy otthon is meg tudják valósítani a projektjeiket, valamint a kutatásaikat. „A törvényhozásnál és az adóteher megállapításánál is figyelembe kellene venni ezeket a tényeket“ – hangsúlyozta.

Az államfők a csorbatói találkozón a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek kérdésével is foglalkoztak, amely jelenleg – amikor az országok jól állnak gazdaságilag – kiemelkedően fontos. „Egy ország és politikusainak értékét az mutatja, mennyire tud gondoskodni a hátrányos helyzetű lakosságról. A gyerekeket ki kell ragadni a szegénységből, és lehetőséget kell adni nekik, hogy tanulhassanak. Meg van hozzá minden, hogy ezt megcsináljuk“ – állapította meg Kiska, aki pozitív példaként Magyarországot hozta fel, ahol már bevezették a kötelező óvodai képzést.

Ezen kívül a lakosság elöregedésével és a nevelőnő-hiánnyal is foglalkoztak a találkozón.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »