A tusnádfürdői Melles Endre az Országos Szólótáncfesztivál békéscsabai döntőjében versenyez

A tusnádfürdői Melles Endre az Országos Szólótáncfesztivál békéscsabai döntőjében versenyez

Egyedüli erdélyi versenyzőként lép fel a tusnádfürdői Melles Endre táncos, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes tánckarvezetője a hétvégi Országos Szólótáncfesztivál döntőjén, Békéscsabán.

endre-legenyes_or_b

A tusnádfürdői Melles Endre táncos, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Hivatásos Táncegyüttes tánckarvezetője is fellép a hétvégi, immár 23. alkalommal megrendezendő Országos Szólótáncfesztivál döntőjén, Békéscsabán. Az elődöntőt decemberben rendezték, ahonnan 33-an jutottak a döntőbe. Melles Endre szabadon választott tánca: őrkői öreges cigányos és rományos; a kötelező táncok: nyugati palóc verbunk, sűrű és ritka tempó.

A szólótáncfesztiválon egyedüli erdélyi versenyzőként lép fel, így nemcsak szülővárosát, Tusnádfürdőt és a Háromszék Táncegyüttest képviseli, hanem egész Székelyföldet, Erdélyt. Melles Endre tánctudását a tévénézők is ismerhetik, hiszen a tehetséges tusnádfürdői fiatalember 2014-ben bemutatkozott a Fölszállott a páva elnevezésű népdal- és néptáncvetélkedőn is. „A színpad révén megszerettem a falut, a hagyományt, ezzel párhuzamosan pedig megéreztem a tánc örömét és a közösséghez tartozás erejét” – nyilatkozta korábban lapunknak Melles Endre.

A fiatalember kivételes egyéniség a táncosok között: nem sokan mondhatják el ugyanis magukról, hogy a néptánchoz a breaktánc és az underground kultúra felől érkeztek. Műépítész szakon járt középiskolába, később az egyetemen vizuális művészetet tanult, és a tánc mellett a fotózás és videózás világának is rabjává vált. Az Országos Szólótáncfesztivál a néptáncmozgalom szólistáinak kétévente ismétlődő, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rangos eseménye, amely 1974-ben jött létre Magyarországon, Vásárhelyi László koreográfus kezdeményezésére.

A szervezők közleménye szerint olyan fórum a néptáncosok számára, ahol a „táncos anyanyelv” legjobb ismerői mutathatják meg tudásukat, akik megmérkőzhetnek egymással a legjobbakat jutalmazó „aranysarkantyús” és „aranygyöngyös táncos” címért, ami szakmai elismerésnek számít. A fesztivál versenyjellegű, kötelező és szabadon választott táncanyaggal, amely felöleli a teljes magyar táncdialektust, a határon túl élőkét is. A versenyzők által szabadon választott táncokban megjelennek a szlovák, lengyel, román, szerb–horvát néptáncanyag elemei is.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »