A Türk Tanácsban kölcsönös a tisztelet

A Türk Tanácsban kölcsönös a tisztelet

A Türk Tanácsban az együttműködés egymás kioktatása helyett a kölcsönös tiszteletre alapul, amely a világpolitikából egyre inkább hiányzik, pedig megléte kezelhetőbbé tenné még a legnehezebb kihívásokat is.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (b2) a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján Isztambulban 2021. november 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Hírdetés

A Türk Tanácsban az együttműködés egymás kioktatása helyett a kölcsönös tiszteletre alapul, amely a világpolitikából egyre inkább hiányzik, pedig megléte kezelhetőbbé tenné még a legnehezebb kihívásokat is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Isztambulban.

A tárcavezető a Türk Tanács csúcstalálkozójáról nyilatkozva úgy vélekedett, hogy „a világpolitika tele van konfliktusokkal, támadásokkal, holott a koronavírus-járvány magával hozhatta volna a kölcsönös tisztelet kultúrájának visszatérését a nemzetközi politikai kapcsolatokba, de, sajnos, erre eddig nem került sor”.
   
Rámutatott: a tanács működése kiváló példája annak, hogy távol eső földrajzi térségek is szoros „kölcsönhatásban” lehetnek egymással, ha a kölcsönös tiszteletre alapítják az együttműködésüket.
   
Emlékeztetett rá, hogy a járvány első hulláma idején a türk országok orvosi eszközökkel, kis híján egymillió védőmaszkkal, maszkgyártáshoz használatos alapanyagokkal, fertőtlenítőszerekkel segítették Magyarországot. „Amikor meg már mi tudtunk segíteni, akkor repatriálással, lélegeztetőgépekkel támogattuk a Türk Tanács országait” – mondta. Kitért arra is, hogy már Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal is megállapodás született az oltási igazolások kölcsönös elfogadásáról.
   
„Erről kellene, hogy szóljon a világ most már a negyedik hullámban, hogy ismerjük fel, milyen módon vagyunk egymásra utalva” – fogalmazott.
   
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa soha nem állt még olyan összetett kihívás előtt a migráció terén, mint napjainkban. Szerinte ráadásul a helyzet súlyosbodása várható, ugyanis naponta már most is 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt, és ez a szám növekedni fog.
   
Leszögezte: Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy a legtávolabb sikerüljön megállítani az illegális bevándorlási hullámokat, ehhez pedig szükség van a térségbeli, illetve a lehetséges migrációs útvonalak mentén fekvő országokra. Utóbbiakat ezért nem a határaik megnyitására kellene biztatni, hanem éppen azok védelmében kellene támogatni, hogy ne engedjenek át senkit – hangsúlyozta.
   
Kiemelte, hogy a térségbeli országokat afgánok befogadására rászorítani próbáló európai elképzelések gyakorlatilag a 2015-ös hibákat ismételték volna meg.

„Az ilyen típusú nyilatkozatok semmi másra nem jók, minthogy újabb migrációs hullámokat generáljanak” – tette hozzá.
   
Kijelentette, hogy csak az érintett államok érdekeinek figyelembe vételével, véleményük kikérésével szabad dönteni a velük kapcsolatos kérdésekben.
   
Beszélt arról is, hogy az európai energiaellátás diverzifikálása szempontjából nagyon fontos lenne az együttműködés a türk országokkal. Ehhez viszont szerinte elengedhetetlen lenne a kölcsönös tisztelet a „folyamatos kioktatás és leckéztetés” helyett.
   
Elmondta, hogy Azerbajdzsán jelentős gázforrásokkal rendelkezik, amelyekkel újabb forrás nyílhat meg Európa számára, amennyiben a már meglévő vezeték kapacitását megnövelik. Emellett pedig Türkmenisztánban is komoly források találhatók – tette hozzá.
 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »