A tökéletes vihar – a természet és a háború is sújtja a hazai gazdákat

A tökéletes vihar – a természet és a háború is sújtja a hazai gazdákat

Bár a szektorra vonatkozó apokaliptikus jóslatok beteljesülése szerencsére mind ez idáig várat magára, ez a háborúval, szárazsággal és energiaválsággal súlyosbított év az elmúlt évtizedek legkeményebb kihívása elé állítja régiónk mezőgazdaságát. Szakemberekkel jártunk utána, mekkora is a baj, és mihez lehet kezdeni.

E sorok írója öt éven át maga is mezőgazdaságból élt, öt vetésen és ugyanennyi aratáson keresztül figyelhette meg a természeti törvények kérlelhetetlenségét. A befektetett munka ugyan sosem volt hiábavaló, de azt hamar megtanultam, az időjárás viszontagságait a legjobb szakemberek is legfeljebb csak kompenzálni tudják. Egy aszályos nyár, egy szokatlanul hideg tél, vagy egy túlságosan csapadékos tavasz miatt felbukkanó rég nem látott gombabetegség komoly kihívás elé állítja a sokat tapasztalt gazdákat is.

Szárazság

Aszály volt már máskor is, kibírtuk, de az, hogy az időjárás viszontagságait még az energiaválság és a háború miatt a piacokon uralkodó elképesztő bizonytalanság is súlyosbítja, olyanra nem emlékszem

– gondol vissza négy évtizedes pályafutására dr. Zalabai Gyula, az ország egyetlen hazai tulajdonban lévő gabonanemesítő vállalata, a Felsővámos mellett működő Istropol Solary Rt. igazgatója. A szakember azt mondja, az elmúlt évtizedek egyik csapadékban legszegényebb éve az idei. Korábban is voltak már gondok a csapadék eloszlásával. Eshet ugyanis elegendő eső az év folyamán, a hosszan tartó csapadékhiányt megszakító nagyobb esőzések a mennyiséget hiába biztosítják, ha „rosszkor” érkeznek. Idén is hasonló volt a helyzet – mondja Zalabai – azzal a különbséggel, hogy immár a mennyiség sem volt elegendő. Ezzel együtt, legalábbis itt, a Csallóközben, az állapotok messze nem olyan horrorisztikusak, ahogy arról néhány sajtótermék beszámolt.

Az őszi gabonák termése erősen átlagos volt az idén, bár a tavaszi vetésű fajták valóban kirívóan alacsony hozamokat produkáltak

– tudjuk meg a 2019-ben Andrej Kiska köztársasági elnök által a Pribina kereszt első fokozatával kitüntetett szakembertől.

Csémy Tibor még egy érdekes dologra felhívta a figyelmünket. Idén a szokottnál is nagyobb szerep jutott a mikroklimatikus hatásoknak. Egymástól alig néhány kilométerre fekvő parcellákon lehettek többtonnás hozamkülönbségek, pusztán azért, mert az egyik helyen 50-60 milliméterrel több csapadék esett.  – Felső-Csallóköz, Somorja környéke volt szerencsés ebből a szempontból – mondja Csémy.

Hírdetés

Miközben a magyar sajtó az Orbán-kormány aszálykárok enyhítésére vonatkozó elképzeléseivel van tele, arra a kérdésünkre, érkezett-e már legalább szándéknyilatkozott Pozsony részéről a termelői károk enyhítésére vonatkozóan, mindketten csak lemondóan legyintenek.

– Régi öregek mondták ilyenkor, megoldjuk valahogy, csak hagyjanak minket nyugodtan dolgozni! Ugyanezt tudom mondani én is! – legyint lemondóan az igazgatóhelyettes.

Háború

Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásakor számos elemző figyelmeztetett rá, a háború felforgatja majd az élelmezési láncokat. Az afrikai vagy közel-keleti helyzetről rengeteget lehetett olvasni a hazai sajtóban is, de arról, mi lesz a mi termelőinkkel, már kevesebbet.

Ahogy Zalabaitól megtudtuk, a Gabonatermesztők Egyesülete (Združenie pestovateľov obilnín – ZPO) július végén nyilatkozatban hívta fel a közvélemény és a kormány figyelmét arra, mekkora bajt okozhat az országba importált ukrán gabona. A gyakorlatilag minden ellenőrzés nélkül Szlovákiába áramló ukrán gabona ugyanis óriási kockázatokkal jár. Egy dolog, hogy lenyomja a hazai árakat.

A ZPO felszólította a mezőgazdasági tárcát a mielőbbi beavatkozásra, a legfrissebb hírek szerint talán el is indul valami. A tárca azt ígéri, hamarosan szigorítják az országba érkező ukrán gabona és egyéb mezőgazdasági, élelmiszer-ipari áruk ellenőrzését. A ZPO illetékesei szerint különösen a kisebb termelők, vagy azok, akiknek nincs hol raktározni a készleteiket, vannak most bajban az ukrán gabona miatt. Az érdekvédelmi szervezet állásfoglalásában az áll, helyenként 50, sőt 80 euróval olcsóbb tonnánkénti árakkal termelőink képtelenek versenyezni.

Szükség is lesz rá, hiszen a Covid-válságból éppen csak kilábaló mezőgazdaságot az energiaválság újra a padlóra lökte. Az üzemanyagok, vegyszerek és műtrágyák ára az egekbe szökött, a legegyszerűbb nitrogéntartalmú műtrágyák ára például megháromszorozódott. Ennek következményeit még csak most kezdik érezni a gazdák, hiszen az előrelátóbbak még tavaly, viszonylag jó áron „bekészleteztek”. A raktárak kiürülésével derül majd ki pontosan, mekkora többletköltséget kapnak a nyakukba. Zalabai szerint gazdasági szempontból a neheze még csak most jön.

A magas felvásárlási árak még az elmúlt hetekben tapasztalható csökkenéssel együtt is kompenzálni tudják még az elszálló beviteli árakat, de hogy mi várható ezután, azt nehéz megmondani.

Úgy véli, néhány szezonon belül ugyan normalizálódhatnak majd a dolgok, de, hogy a várható átrendeződésnek ki fölözi le a hasznát, azt legfeljebb megjósolni lehet. – Csak remélni tudjuk, hogy nem a tőkeerős nyugati óriáscégek, hanem a hazai termelők – zárja beszélgetésünket Zalabai Gyula.

Megjelent a Magyar7 2022/32. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »