A tizedes meg a többiek: emelik a katonák fizetését

A tizedes meg a többiek: emelik a katonák fizetését

Novembertől emelkedik a Magyar Honvédség legénységi állományának keresete – jelentette be a honvédelmi miniszter sajtótájékoztatóján. Simicskó István elmondta: a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozó legénységi állományt is szeretnék még jobban megbecsülni, ezért döntöttek számukra munkaerőpiaci pótlék bevezetéséről, amely beépül majd illetményükbe. Az illetményfejlesztés a legénységi állomány valamennyi tagját érinti, s már novemberben megemelt illetményt kapnak.

Mint mondta: az érettségivel rendelkező legénységi állománytagok számára a havi 166 ezer forintos bruttó illetmény bruttó 200 ezer forintra emelkedik. Az érettségivel nem rendelkező katonák körében a közkatonák fizetése bruttó 180 ezerre, az őrvezetőké 190 ezerre, a tizedeseké havi 200, míg a szakaszvezetőké havi bruttó 220 ezer forintra nő.

A honvédség alacsony bérezése régóta probléma, ezért a kormány tavaly júliusban döntött az új katonai életpályamodell bevezetéséről, a program 30 százalékos illetményemeléssel indult. A tervek szerint a honvédségi fizetések 2019-ig évenként átlagosan 5 százalékkal emelkednek majd, a béremelés pedig – legalábbis a tárca állítása szerint – a rendfokozatok közötti fizetési egyenlőtlenségek kiegyensúlyozását célozza.

A rendfokozatokhoz tartozó fizetések közt ugyanakkor még hatalmas a szakadék. A honvédségi bértáblák alapján továbbra is az ezredesek és a tábornokok előlépését honorálja legjobban a rendszer. A kezdő fizetéseket tekintve a legalacsonyabb rendfokozatú, szerződéses legénységi állományhoz tartozó katonák bérei között a legkisebb az eltérés. A közkatona kezdőbére – ami alapilletményből, illetve szolgálati díjból áll össze –, bruttó 166 581 forint. Ennél nem sokkal többet keres az egy szinttel felette álló őrvezető, aki bruttó 174 ezret vihet haza. Hasonlóképpen, 8-8 ezer forinttal keresnek többet a legénységi állomány magasabb beosztású tagjai, a tizedesek és a szakaszvezetők is. A ranglétrán felfelé haladva azonban egyre szélesednek bérkülönbségek.

Figyelemre méltó az is, hogy a tavaly bejelentett béremelések ellenére 2015 második felére 41 százalékkal emelkedett a segélyt kérő honvédségi dolgozók száma. Összesen 2306 esetben nyújtottak be segélykérelmet az állomány tagjai 2015-ben, az év első felében 982, az év második felében pedig már 1324 kérelem érkezett.

Bár a megemelt honvédségi bérek a toborzás során vonzóbbá teszik a katonai pályát, a szervezet munkaerő-megtartási képessége továbbra is gondokkal küzd. Erről Hegedűs Henrik, a Magyar Hadtudományi Társaság humánpolitikai szakértője beszélt korábban lapunknak. A szakértő szerint a honvédség a fluktuáció kérdését nem tudja a helyén kezelni. A versenyszféra elszívó hatása a többdiplomás, nyelveken beszélő és civil képesítéssel is rendelkező állománynál jelenik meg.

Hegedűs szerint bár a katonák törzsbére 60 százalékkal az uniós átlag alatt van, nemzetgazdasági szinten nincs okuk panaszra. – A legénység 30-35 százalékkal, a tisztek pedig 50 százalékkal keresnek többet a civil életben hasonló kvalitásokkal rendelkező társaiknál. Szerinte ugyanakkor a segélyezési rendszer alapjaiban rossz mentalitást takar. A szakértő úgy vélte, már a szóhasználat is idejétmúlt. Mint mondta, a szervezeti kultúrán kell változtatni, nem elég kipipálni olyan feladatokat, mint a béremelés, a segélyezés vagy az életpályamodell-állítás.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »