A titokzatos Gül Baba

A titokzatos Gül Baba

Talán tízéves lehettem, amikor az egyik falusi udvaron rögtönzött filmvetítésen láttam az 1956-ban forgatott Gábor diák című filmet. Ennek egyik főszereplője volt Gül Baba, akit Kőmíves Sándor alakított.

A történet szerint neki köszönhetően sikerült két magyar vitéznek, Gábor diáknak (Zenthe Ferenc) és Suki Balázsnak (Sinkovits Imre) megmenekülnie a kivégzéstől, miután rózsát loptak kedvesüknek a Rózsák atyja – ez volt Gül Baba magyar neve – kertjéből. A maga módján ez egy magyar „akciófilm” volt, hiszen volt benne verekedés, szökés és üldözés, de a szerelem is belefért, amihez Huszka Jenő muzsikája kellemes aláfestésként szolgált. (Az Ott túl a rácson… kezdetű dal sláger lett.) 

A komponista egyébként már 1905-ben Gül Baba címmel operettet írt, amely alapján készült az említett film, sőt 1940-ben hasonló címmel korábban is vászonra álmodták a történetet.

Budapesten gyakran látogatott hely a Rózsadombon Gül Baba türbéje (síremléke), amelyre a török bektási (az iszlámon belüli egyfajta iskola követői, a janicsárok nevelői) költő egészalakos szobra vigyáz. Személye úgy él a köztudatban, mint a rózsák nagy szerelmese. A filmben elmesélt történt persze a fantázia szüleménye, de Gül Babáról számos történet kering, ráadásul több Gül Babáról is tudnak, akik közül néhányan a Balkán keleti felében bukkantak fel már a 17. században. 

Hírdetés

Jahjapasazáde (1543–1548 között volt török helytartó Budán) egy nyolcszög alaprajzú kupolás síremléket is építtetett számára. 

Gül Baba eredeti neve – állítólag – Halil-ben-Szaid volt és a törökországi Merzifonban (nem messze a Fekete-tenger déli partjától) született valamikor az 1400-as évek második felében. Eredetileg illatszerárus volt, boltjában különböző kenőcsöket, füstölőket és virágokból nyert olajokat árult. Kedvence a rózsaolaj volt, és miután megjárta Mekkát, már nem tért vissza Törökországba, hanem a Balkánon át vándorolva eljutott egészen Budáig. Verseket is írt, és a muszlimok körében nagy tiszteletet vívott ki magának, szent emberként tartották számon. Halála után budai sírhelye a muzulmánok zarándokhelye lett, a türbe belsejében szétszórt homoknak gyógyító erőt tulajdonítottak, ezért mindenki igyekezett néhány maroknyit elvinni. 

Az idő vasfoga azonban kikezdte az építményt, ráadásul körbeépítették és az sem tett jót a türbe állagának, hogy az esővíz elvezetését nem oldották meg és a falak átnedvesedtek. Az elmúlt másfél évszázadban számos kezdeményezés született az építmény helyreállítására, sőt az 1930-as években létrejött egy Gül Baba kultúrkomité, amelyet a magyarországi muszlimok autonóm egyházközsége azzal a céllal alapított, hogy pénzt gyűjtsön a türbe helyreállítására, illetve egyfajta közép-európai iszlám vallási és kulturális központot alakítson ki körülötte. 

Végül 2016-ban a magyar és a török kormány támogatásával elkezdődött a felújítás, és a síremléket 2018. október 9-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan török elnök közösen avatta fel.

Megjelent a Magyar7 2024/19. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »