A területcsere nem megoldás a konfliktusra

A területcsere nem megoldás a konfliktusra

 Népes albán család Presevóban. Instabil határok  Fotó: György Zsombor / Magyar Nemzet  

Szerbia az albánok lakta területeit Koszovó szerbek lakta vidékére cserélhetné el – vetette fel február elején Dana Rohrabacher amerikai kongresszusi képviselő, aki a külügyi bizottság Európa, Eurázsia és újabb fenyegetések nevű albizottságát vezeti. Az 1989 óta a Capitoliumban dolgozó republikánus politikus egy albán tévéadásban arról is beszélt, hogy szerinte Macedónia nem is egy állam, s területén Albániának és Bulgáriának kellene osztoznia.

Szavait természetesen éles kritikával fogadták a Balkánon. Utóbbi kijelentése kapcsán a macedón kormány például kifejezte abbéli reményét, hogy az amerikai külügyminiszter nem osztja Rohrabacher nézeteit, és nem támogatja majd Macedónia feldarabolását. Bulgária – amely 1991-ben elsőként ismerte el Macedóniát – nem reagált ugyan a kongresszusi képviselő ötletére, de a Szerbiával is jó viszonyt ápoló ország minden bizonnyal ellenezne egy ilyen megoldást. Annak ellenére, hogy Bulgária a macedónt nem ismeri el külön nyelvként, a hivatalos álláspont szerint az a bolgár egyik nyelvjárása. Emellett bolgár történészek egy csoportja úgy véli, a macedónok valójában nyugati bolgárok.

 Cirill felirat, albán többség. Fáj is emiatt sokaknak a feje  Fotó: György Zsombor / Magyar Nemzet  

A területek kicserélésére vonatkozó másik felvetés is felháborodást keltett mind a szerbek, mind a szerbiai albánok körében. A Szerbiában található, harmincötezer – főleg albán – lakosú Presevo polgármestere, Sciprim Arifi azért nem támogatja a területcserét, mert az aláásná a térség stabilitását. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Aleksandar Vucic pedig azzal gyanúsította meg Rohrabachert, hogy az albán lobbi embere. A Balkan Insight rámutatott, a kongresszusi képviselő valóban több alkalommal is pozitívan nyilatkozott a koszovói albánokról, egyszer kijelentette, hogy „Clinton éveiben a fegyveres koszovóiak a NATO-csapatoknál többet tettek azért, hogy a szerb erők felhagyjanak népirtó elnyomásukkal”. A Politico által novemberben „Putyin kedvenc kongresszusi képviselőjének” nevezett, könnyen befolyásolhatónak tűnő, és az irodájában a The Washington Post szerint marihuánát fogyasztó Rohrabacher egyébként nem riad vissza a meglepő felvetésektől. A brexitnépszavazás után például az Európai Unió feloszlatását szorgalmazta.

Azonban nem ő volt az egyetlen, aki ilyesfajta felvetéssel élt a 2008-ban függetlenné vált Koszovó és Szerbia közelmúltban egyre rosszabbá váló viszonyával kapcsolatban. Sir Ivor Roberts egykori belgrádi brit nagykövet a Beszélgetések Miloseviccsel című könyvének bemutatóján jelentette ki, hogy bár a multietnikus államokat tartja ideálisnak, a gyakorlatban a szerbiai Presevo-völgytől és a koszovói Ibar-folyótól északra eső területek elcserélése tűnik az egyetlen megoldásnak arra, hogy stabilizálják a viszonyokat és elérjék, hogy Szerbia elismerje a független Koszovó létezését. Az Európai Unió egyébként ellenez bármilyen, etnikai alapon történő területcserét.

 Presevói gyerekek.Egységben az erő  Fotó: György Zsombor / Magyar Nemzet  

Megkerestük ez ügyben a budapesti koszovói és szerb nagykövetséget, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, de csak Rade Drobac szerb nagykövet válaszolt lapunk kérdéseire. Emlékeztetett, hogy az említett, „elcserélendő” területek a Szerb Köztársaság szerves részei, emellett a szerb alkotmány és a nemzetközi jog rendelkezik a területi integritásról. Drobac szavaiból kiderül, nem ez az egyetlen megoldás, miként azt Sir Ivan Roberts említette. A nagykövet szerint őszinte és nyílt párbeszéd illegális és unilaterális tettek nélkül vezethet hosszú távú megoldáshoz. „Szerbia aláírta a brüsszeli egyezményt a viszony normalizálásáról a pristinai ideiglenes kormánnyal a jó szándék jegyében, és a maga részéről sokat tett azért, hogy minden koszovói polgár javát szolgáló megoldásokat találjon és alkalmazzon” – írta a nagykövet. Úgy gondolja, hogy a meglévő párbeszédet folytatni kellene, Pristina azonban erre nem nyitott.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »