A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka

A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka

A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon.

A Rakamazi Református Missziói Egyházközség Presbitériuma új temploma a felszentelési ünnepség napján, 2021. október 16-án. MTI/Balázs Attila

A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon.

Gulyás Gergely a helyi református egyházközség új templomának felszentelési ünnepségén elmondta, több mint három évtizeddel a közép-európai kommunista diktatúrák bukása után úgy tűnik, hogy Nyugat-Európában a materializmus „győzedelmeskedik”.
   
„Nem csupán Marx-szobrot avatnak önmagukat egyébként kereszténydemokrata eszmekörhöz soroló politikusok, de meghaladottnak tekintenek már mindent, ami az európai életet évszázadokon át meghatározta” – fogalmazott a miniszter.
   
Kifejtette, ha látni akarjuk, milyen jövő vár a keresztyénséget elhagyó országokra, elég, ha megnézzük Nyugat-Európa templomait, „látjuk, hogyan rombolják le azokat, hogy szénbányákat, benzinkutakat, bevásárlóközpontokat építsenek a helyükön”.
   
„Látjuk, hogyan lesznek belőlük koncerttermek, szállodák, gyorséttermek, vagy miként kerülnek át a muszlimok birtokába, hogy a müezzin egy másik vallás hitüket megőrző híveit szólítsa ott imára, ahol egykor keresztyének imádkoztak” – mondta Gulyás Gergely.
   
Szavai szerint az is látható, hogyan tűnik el a keresztyénség a közéletből és az iskolákból, amivel párhuzamosan tűnik el a megértés, erősödik a véleménydiktatúra és jönnek élettel olyan összeegyeztethetetlen kényszerek, mint a genderideológia kötelezővé tétele – akár a szülők akaratával szemben is.
   
Amit akár húsz éve az abszurd humor részeként rossz viccnek tekintettük volna, az ma nem egyszerűen a valóság, hanem kötelezően követendő állami ideológiává válik Nyugat-Európa jóléti államaiban – hangoztatta a miniszter.
   
Gulyás Gergely elmondta, ezekben az időkben különösen nagy szükség van a hitre, mint a megmaradás zálogára, de nem „a hegyek megmozgatása” kell, hanem az, hogy „egymásra tegyük a köveket és a téglákat” és ezáltal kis közösséget építsünk. A rakamazi gyülekezet így tett, előbb gyülekezeti termet hozott létre, majd hosszú évek kemény munkájával és állami támogatással megépíthette templomát is – tette hozzá.
   
Magyarországon és a magyar történelemben a templomépítés mindig hozzátartozott az országépítéshez, az országot pedig éppen az ilyen kis közösségek tették naggyá, rajtuk is múlik a nemzet és az ország jövője – mondta Gulyás Gergely.
   
Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, világos bizonyítéka a hit megtartó erejének, hogy Krisztus születése után több mint kétezer évvel is épülnek templomok Magyarországon.
   
Európa nyugati része és a világ egy része hitevesztetté vált, de nekünk nem szabad elveszíteni a hitünket, mert ez tartotta meg Magyarországot ezer éve és ez tudja megtartani a jövőben is – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.
   
Az ünnepségen igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.

Hírdetés

 

Új templomot szenteltek fel Kisgyőr-Mocsolyástelepen

Érseki szentmise keretében szentelték fel szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kisgyőr-Mocsolyástelep új római katolikus templomát, amelyet a település védőszentje után Sarlós Boldogasszonyról neveztek el.

A szentmisét Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke celebrálta, a templom építésére Nemcsák Károly színművész, Kisgyőr szülöttje a keresztlányával közösen indított gyűjtést, az építést a kormány is támogatta.
   
A szentmisét követően a művész felolvasta Orbán Viktor üzenetét. A miniszterelnök azt írta levelében: sokan tekintenek meggyőződéssel az itt élőkre, hogy hitük és közösségük összefogásának köszönhetően, Isten dicsőségére és gyülekezetük javára hajlékot építettek.
   
Orbán Viktor minden magyar ember nevében megköszönte, hogy az elmúlt évtizedek alatt a Mocsolyáson élők nemcsak hitüket gyarapították, hanem volt bátorságuk arra is, hogy helyi mesteremberek bevonásával gyönyörű templomot építsenek az egyháznak, maguknak, hitüknek.
   
A miniszterelnök azt írta: meggyőződése, hogy ez a templom hosszú évszázadokig hirdeti, hogy a keresztény magyarság él és virul a Bükk lábánál.
   
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a templomban arról szólt: nagy vágya és álma teljesült a mocsolyástelepieknek, azzal, hogy az itt élő római katolikus közösségnek saját temploma lett.
   
Az álom megvalósult és a templom a maga egyszerűségével, letisztultságával és szépségével, a falura nézve óvja, figyeli az itt élőket.
   
Mint mondta: a mocsolyásiak szerint a településen a hitélet nem szűnhet meg, mert a hit összetartó erő, olyan, amely láthatatlanul is egybe fogja ezt a kis, önálló identitással, egymás segítségével, támogatásával élő közösséget. Ahhoz azonban, hogy az új templom megépülhessen, szükség volt Isten áldására is.
   
Hozzátette: a kormány a nemzet szellemi és lelki megújulásában kiemelt partnerként tekint a történelmi egyházakra, amelyek egyedülálló szolgálatukkal fontos szerepet töltenek be a társadalom életében.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »