A tekiai Havas Boldogasszony köszöntése

A tekiai Havas Boldogasszony köszöntése

A tekiai búcsú háromszáz éves évfordulóját ünnepeljük az idén. Az 1716-os péterváradi csata emlékére minden év augusztus 5-én tartják, Havas Boldogasszony napján. A szájhagyomány szerint 1716-ban megismétlődött az V. századbeli csoda, hogy nyáron, augusztus 5-én havazott.

A kerek évforduló kapcsán a Kiss Lajos Néprajzi Társaság szervezésében háromnapos konferencia zajlik. A szakmai tanácskozás első állomása ma a temerini Tájház udvarában lévő alkotóház volt. A vendégeket Szőke Anna, a társaság elnöke, valamint Csorba Béla néprajzkutató köszöntötte, majd levetítették Ádám István Tekiai impressziók című kisfilmjét.

“Zarándokhelyeink nagyon sok olyan hagyományt őriznek, amiből táplálkozni tudunk. Nem csak mi néprajzkutatók, hanem a jövő generációja is. A legendákat nem olyan megközelítésből kell kutatnunk, hogy léteztek-e vagy sem, hiszen ezek nélkül nagyon szomorú lenne az élet. Megőrizte a népünk ezt a gyönyörű hagyományt, legendát. A néprajzban a zarándoklatot úgy értelmezzük, hogy valamitől megtisztulunk, elbúcsúzunk bűneinktől, újjászületünk. Nagyon szeretem azokat az embereket, akik ebben még őszintén hisznek” – mondta el Szőke Anna.

Barna Gábor szegedi néprajzkutató a tanácskozás egyik előadója leszögezte, “minden egyes kegyhely esetében elmondható, hogy három évszázados múltja ugyan van, de van jelene is”. “Ezek mögött bizony nagyon sok történeti összefüggés van, ami ezt a búcsút tágabb összefüggésbe helyezi be. Azt hiszem, hogy ezeknek a tágabb összefüggéseknek és a konkrét, helyi, mai nap is élő adatoknak az összefüggésrendszeréből bontakozik ki a minél teljesebb kép egy-egy kegyhely életéről” – tette hozzá.

Ádám István egy kisfilmet állított össze a búcsúról. “Csorba Béla foglalkozott ezzel a témával az elmúlt években, és tavaly úgy döntöttünk, hogy elmegyünk tekiai a búcsúba, hogy egy kicsit felkészüljünk a most zajló eseményre. Elég gazdag hang és képanyaggal tértünk haza, innen jött az ötlet, hogy ebből egy kisfilm készüljön. Nem csak a Tekián forgatott anyag került az összeállításba, hiszen évekkel ezelőtt Temerinben főleg idősebb asszonyoktól népi imádságokat, énekeket gyűjtöttünk, ezek egyike is belekerült a filmbe” – magyarázta.

A tudományos ülésen kilenc előadás hangzott el, szlovéniai, magyarországi, felvidéki, romániai, csángóföldi és vajdasági kutatók részvételével a program holnap folytatódik. Részt vesznek a kilenc órakor kezdődő magyar nyelvű szentmisén, megtekintik Karlóca nevezetességeit. Este az Európa Kollégiumban bemutatásra kerül Csorba Béla Tekiának tündöklő virága című füzete, amely a búcsúra járó, temerini katolikusok vallásos életébe ad betekintést, és Silling István Vallásos népélet Kupuszinán című munkája. A tanácskozás szombaton zárul.

Ádám Csilla


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »