A tavalyi negatív hoztam ellenére bíznak az emberek az önkéntes pénztárakban

A tavalyi negatív hoztam ellenére bíznak az emberek az önkéntes pénztárakban

12,7 százalékkal, 113,7 milliárd forintra emelkedett 2018-ra az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés. Ebből ez egyéni tagdíjbefizetések bővülése 12,1 százalék (70,2 milliárd forint), míg a munkáltatói hozzájárulás emelkedése 14,6 százalék volt, így 43,5milliárd forintot tettek ki – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) szerdai sajtótájékoztatóján. Kravalik Gábor, a szervezet elnöke hozzátette, a csaknem 1,1 millió pénztártag átlagos nyugdíjpénztári vagyona (megtakarítása) 1,23 millió forintra rúgott.

A negyedik negyedév kiugróan magas befizetést hozott – ismertette Kravalik –, aminek szerinte két oka lehet: egyrészt a pénztártagok év végén tudják felmérni, hogyan tudják legjobban kihasználni a rendelkezésükre álló éves pénzügyi keretet, másrészt vélhetően a cafetériaszabályok 2019 eleji, a munkáltatók számára hátrányos módosítása miatt a munkaadók év végén még a kedvezőbb lehetőségekkel egészítették ki alkalmazottaik megtakarításait. Számokkal: a pénztártagok 2018. IV. negyedévében 28,19 milliárd forintot fizettek be a nyugdíjpénztárakba (az összes tagi befizetés 40 százaléka), 2017. IV. negyedévben ez a szám még csak 26,27 milliárd volt. A munkáltatói hozzájárulások 2018. IV. negyedévben 13,19 milliárd forintra rúgtak, ami az előző hat év (2012-2017.) utolsó negyedéveinek átlagosan 10-11 milliárdjához képest nagy ugrás. Kravalik szerint ez viszont egyértelműen a cafatériaszabályok változása miatt történt.

Az ÖPOSZ elnöke kiemelte, az önkéntes nyugdíjpénztárak szolgáltatásra (jellemzően a nyugdíjkorhatár elérése miatt) fordított kiadásai 60 milliárdról 53 milliárdra csökkentek. Úgy vélte, sokan vannak olyan pénztártagok, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgoznak, így befizetéseik továbbra is megmaradnak, valamint az adójóváírásra is jogosultak.

A nyugdíjkasszák vagyona 2018 végén 1344 milliárd forintra emelkedett, ami szerény, 0,1 százalékos emelkedés.

Az egészségpénztárak 903 ezer tagja után tavaly 47,7 milliárd forint folyt be a kasszákhoz, ez 16,8 százalékos emelkedés. Ebből az egyéni befizetések 29,9 milliárd forintot tettek ki (az előző évhez képest 17,2 százalékos növekedés), míg a munkáltatói befizetések mértéke 2,3 százalékkal, 17,8 milliárdra csökkent.

Kravalik kiemelte, az egészségpénztárak esetében – a nyugdíjkasszákkal ellentétben – nem volt kiemelkedő ugrás a IV. negyedévben.

Az egészségkasszák tavaly 9 millió darab szolgáltatást teljesítettek, ezek (a párszáz forintos gyógyszerkiváltástól a többmilliós műtétig) átlagosan 5-5,1 ezer forintos szolgáltatások voltak. Az egészségpénztárak tagjainak átlagos pénztári vagyona tavaly év végén fejenként 63,7 ezer forint volt.

Kravalik Gábor közölte, a bevételek és teljesített szolgáltatások közti olló – hasonlóan a nyugdíjpénztárakhoz – nyílt: a befizetések növekedésével párhuzamosan csökkent a teljesített szolgáltatások értéke, a 2017-es 36,24 milliárd forint után tavaly mindössze 33,73 milliárdot tettek ki. Kravalik Gábor ugyanakkor hangsúlyozta,

Hírdetés

a gyermekekkel kapcsolatos támogatások igénybe vétele 76 százalékkal emelkedett.

Hozam szempontjából viszont fekete év volt 2018. Mint már utaltunk rá, a nyugdíjkasszák vagyonnövekedése – dacára a tagdíjbevételek 12,7 százalékos emelkedésének – mindössze 0,1 százalékot tett ki. Ennek oka az, hogy míg az előző hat évben mindössze 1-1 negyedév esetén értek el negatív hozamot, 2018-ban az első, a második és a negyedik negyedév is negatív hozamot produkált, igaz a visszaesés mértéke egyik időszakban sem érte el az 1 százalékot. Az ÖPOSZ elnöke a kedvezőtlen nemzetközi befektetési környezetre jellemző példaként említette, hogy

a Deutsche Bank szerint a dollárban számolt negatív hozamú befektetési arányát nézve 1901 óta (!) a legrosszabb év volt a tavalyi.

Kravalik ugyanakkor nyomatékosította, a nyugdíjra takarékoskodás hosszú távú cél. A befektetési távon kimutatható, egy-egy rövid időtávon megjelenő, a közvetlen azt megelőző időszakhoz képest kimutatható átmeneti visszaesés nem realizálódik. Vagyis most nem szabad portfólióváltással vagy pénzkivétellel realizálni a tavalyi hozamcsökkenést. Az ÖPOSZ számításai szerint 2018 végén az ötéves szektorszintű átlaghozam még a tavalyi negatív eredménnyel együtt is közel 5 százalékos volt – emelte ki az elnök. Idézte a Magyar Nemzeti Bank közleményét, mely szerint a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak befektetéseinek reálhozama az elmúlt másfél évtizedben 3,5 százalékra rúgott.

Újdonságok

Az ÖPOSZ elnöke az újdonságok közt beszámolt arról, hogy a cafetériaváltozások ellenére is a legjobb juttatások között lesznek az alkalmazottaknak adható nyugdíj- és egészségpénztári változások. Bár az adóváltozások főleg kedvezőtlenül hatnak a munkáltatói hozzájárulásokra, de 2019-től a magánszemély már a foglalkoztatói befizetések után is jogosult lesz a 20 százalékos adójóváírásra.

Az egyes nyugdíjkasszák összehasonlíthatósága érdekében az ÖPOSZ januárban elindította Nyugdíjkalkulátorát. Ennek segítségével az érdeklődők megbecsülhetik, hogy a nyugdíjkasszákban történő megtakarítással mekkora összeg gyűlhet össze nyugdíjba vonulásig. Ugyancsak az öngondoskodás népszerűsítése érdekében – egyúttal a társadalmi felelősségvállalás jegyében – 9-11. osztályos középiskolások számára februárban meghirdetik a Pénzmester elnevezésű online versenyt „A Te jövőd, a Te döntésed!” mottóval. A Windisch László MNB-alelnök védnöksége alatt futó verseny győztese 300, a második helyezett 150, míg a harmadik 50 ezer forintos pénzdíjban részesül.

Kérdésre válaszolva Kravalik Gábor azt mondta, a cafetériaszabályok módosítás után arra számítanak, hogy ha a munkáltatói felelősség visszaszorulóban van, akkor az egyén átveszi annak terheit. Vagyis összességében nem kalkulálnak a tagdíjbevétel csökkenésével. Arra is számítanak, hogy a még megmaradt adókedvezmények, így a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások után járó adójóváírás felértékelődik. Úgy véli, az szja-törvényben egyes meghatározott juttatásokként kodifikált célzott szolgáltatások (amelyek adóterhe 40,71 százalék) eddig elenyésző hányada is megemelkedhet. Összességében azonban még nem tudja, hogy a cafetériaszabályok változása a pénztárakra negatív vagy pozitív hatással lesz, ezt majd az idei első félév után lehet tendenciaként eldönteni.

Ugyancsak bizonytalanság övezi a nyugdíjkötvény néven ismert állampapírt. Ennek részletszabályairól az ÖPOSZ-nál sem tudnak még semmi biztosat. Kravalik úgy véli, lehet, hogy az új piaci termék „kiszakít egy szeletet a tortából”, de az is lehet, hogy ráirányítja a figyelmet az öngondoskodás szükségességére, ami mindenkire pozitív hatással lehet, ebben az esetben pedig „nőne az a bizonyos torta”.

Lapunk azon kérdésére, hogy nem tartanak-e attól, a kormányzat úgy kívánja a nyugdíjkötvény irányába terelni a megtakarítókat, hogy eltörlik az adójóváírást, az ÖPOSZ elnöke úgy válaszolt, csak a politikából eddig elhangzott üzenetekre tudnak alapozni. Azok pedig eddig minden alkalommal úgy szóltak, hogy nem kívánják megvonni ezt a lehetőséget.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »