A tarlót lebontani kell, nem felégetni – tápanyagok szabaduljanak fel füst helyett!

A napokban figyeltem meg, hogy sokfelé füstfelhő borítja be a földeket az aratást követően. Szomorú látvány ez, annál is inkább, mivel pazarolnak a gazdák, könnyű módszerrel szabadulnak meg az általuk problémának tartott növényi maradványoktól, így a szalmától. Miközben tisztában vannak azzal, hogy földjeink egyre kevesebbet teremnek, költséges a megmunkálásuk, egyre nehezebben adnak értékben többet, mint amennyit ráfordítunk – mégsem tesznek ez ellen semmit.

Eközben Kárpátalján is egyre többen ismerik, s használják a Phylazonitot.  A biotrágyában nagy számban lévő cellulózbontó baktériumok ugyanis a növényi maradványok (pld. a felaprított szalma, gyökér stb.) lebontása révén komoly mennyiségű hatóanyagot szolgáltatnak: (A-val jelöljük) 55-65 kg/ha nitrogén, 35-65 kg/ha foszfor és 64-77kg/ha kálium szabadulhat fel 5 t/ha termés utáni tarlóföldön, ráadásul emelhetnénk a talaj humusztartalmát is.
Továbbá a Phylazonit használata során a benne lévő nitrogénfixáló baktériumok a levegő nitrogénjének lekötése révén akár (B-vel jelöljük) 30-60 kg/ha nitrogén hatóanyaggal, a foszfátmobilizáló baktériumok pedig a talajban lévő, a növények számára nem felvehető vegyületekben található foszfor mozgósításával ugyancsak 30-60 kg/ha P2O5 hatóanyaggal gazdagíthatnák a talaj tápanyagtartalmát.

A tarló Phylazonittal való kezelése révén tehát hatóanyagban számítva összesen akár (A+B=C) 85-125 kg nitrogén, 65-125 kg foszfor és 64-77 kg kálium hatóanyagot juttathatnánk a talajba hektáronként, ha céltudatosan gazdálkodnánk a rendelkezésünkre álló növényi maradványokkal: a tarlómaradvánnyal, gyökerekkel, a szalmával, a pelyvával, az esetleges árvakeléssel, sőt, gyommal, ami aratás után marad a földünkön.
Ha ezt a mennyiséget műtrágyában, illetve pénzben fejeznénk ki, akkor egy hektárra vetítve megközelítőleg ezt a számítást kapnánk:

– nitroammofoszka 300-400 kg, 6-8 zsák=3000- 4000 hr.
– ammónium nitrát 150-200 kg, 3-4 zsák=1000-1400 hr.
– szuperfoszfát 100-150 kg, 2-3 zsák=800-1000 hr.
Összesen: 4800-6400 hr.

Azzal, hogy a Phylazonittal kezelt tarlómaradványt bedolgozzuk a talajba, s az lebomlik, növeljük a talaj szervesanyag-tartalmát, s növekszik a humusztartalom is. Ezzel szemben, amennyiben viszont csak műtrágyákat használnánk a terméshozam emeléséhez, tovább rontanánk a talaj minőségén.

A Phylazonit 10 l/ha norma alapján búza- és árpatarlóra stb. történő kivitelének költsége 2000 hr/ha: 1000 hr a 10 l biotrágya, s ugyancsak 1000 hr. a kivitel (kipermetezés és betárcsázás) bérmunka esetében. Ahogy a fenti számításból kiderül, 2000 hr. befektetéssel optimális feltételek mellett tehát hektáronként akár 4800-6400 hrivnya értékű tápanyaggal tölthetnénk fel földjeinket. Arról nem is beszélve, hogy következetes használata mellett könnyebben művelhetővé válna a talaj, s ezzel az üzemanyag felhasználása is jelentősen csökkenhetne.
Ha viszont felégetjük a tarlót, akkor 2800-4400 hr. veszteségünk származik belőle, ugyanis tekintélyes mennyiségű növényi maradvány, s vele tápanyag válik a tűz martalékává.

Ugyancsak nem gazdaságos, ha bebálázzuk a szalmát s eladjuk azt. Körülbelül 2,0-3,0 t/ha hasznos szármaradványtól fosztjuk meg így a talajt, ami úgyszintén veszteséget okoz. Egy példa: 150 db. báláért 1500 hrivnyát kapunk. A bálázásért kifizetünk 900 hrivnyát (150×6 hr), azaz mindössze 600 hrivnyát tenne ki a tiszta nyereségünk. Az okos, gondolkodó gazda viszont úgy számol, hogy az említett 2,0-3,0 t/ha hasznos szármaradvány lebontásával 1800-2000 hr/ha értékű hatóanyag jutna vissza a talajba. Érdemes hát megfontolni, hogy a 600 hrivnya pénzt, vagy a növényeink fejlődését segítő tápanyagokat választjuk…

Aláhúznám, hogy amennyiben valaki el is adta a szalmát, még akkor is ott marad földjein akár 2-3 tonna tarló, gyökér, gyom stb., ami szintén sok tápanyagot tartalmaz, s amit még mindig érdemes lenne baktériumtrágyával kezelni. Ennek lebontása szintén maximum 2000 hrivnya költséget tesz ki egy hektárra vetítve, amiből a tarlóbontó segítségével kinyerhetnénk (A) 25-30 kg nitrogén, 17-25 foszfor, 30 kg kálium hatóanyagot, plusz a Phylazonit segítségével lekötött (B) 30-60 kg/ha nitrogén és 30-60 kg/ha P2O5 hatóanyagot, ami (A+B=C) 4300 hrivnyának felelne meg. Ha levonjuk a kijuttatás költségét, illetve hozzáadjuk az eladott szalmából származó 600 hrivnya összeget, még akkor is 1300-2900 hrivnya veszteségtől menekülünk meg.

El szeretném mondani még azt is, hogy ha elégetjük a szalmát, azzal csak elpusztítjuk a hasznos mikroszervezeteket, tovább csökkentjük a termőréteget, illetve mérgezzük saját környezetünket, károsítjuk a természetet. Miközben az a küldetésünk, hogy megőrizzük a talajainkat az utókornak, azaz a saját gyermekeinknek, hogy ők is használhassák, egészséges növényeket tudjanak majd termeszteni – hiszen csak kölcsönbe kaptuk a termőföldet!

Végezetül fontosnak tartom megjegyezni, hogy fentiek egy átlagos számítást jelentenek. Ahhoz, hogy az adott, konkrét földterületre szabva is össze lehessen állítani a tápanyagszükségletet, elsősorban el kell végezni a földtani elemzést, figyelembe kell venni, mi volt az elővetemény, illetve azt, hogy mit akar az adott gazda termeszteni, s milyen hozamot szeretne elérni. Vállalkozásunk kész teljes körű szaktanácsadást nyújtani e kérdésekben.

Tóth Zoltán, kertészmérnök, Phylazonit-szaktanácsadó

Kárpátinfo hetilap évfolyama: Kárpátinfo hetilap 20. évf. 33. számRovat: GazdaságTelepülés: Ukrajna›KárpátaljaCímkék: KárpátaljaPhylazonitgazdaságmezőgazdaságForrás: Kárpátinfo hetilap


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »