A szuverenisták és a föderalisták is saját álláspontjukat próbálják erősíteni

A szuverenisták és a föderalisták is saját álláspontjukat próbálják erősíteni

Az Európai Parlament (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Közös európai megoldásra van szükség – hallhattuk öt éve a migrációs nyomás idején Brüsszelből, de a vírus kitörése után is voltak ilyen nyilatkozatok. Ám ugyanúgy nem történt semmi ebben a két esetben, mint a 2008-as pénzügyi válság idején sem. A tagállamok most is maguk voltak kénytelenek megküzdeni a járvánnyal. Ezzel szemben a föderalista eszméket valló politikusok, országok továbbra is azt hangsúlyozzák az összefogás, a globalizáció fontosságát bizonyítja a koronavírus okozta válság.

Közös európai megoldásra van szükség – hallhattuk öt éve a migrációs nyomás idején Brüsszelből, de a vírus kitörése után is voltak ilyen nyilatkozatok. Ám ugyanúgy nem történt semmi ebben a két esetben, mint a 2008-as pénzügyi válság idején sem. A tagállamok most is maguk voltak kénytelenek megküzdeni a járvánnyal. Ezek a jelenségek felvetik a kérdést, hogy milyen jövő vár a közösségre? A norvég közgazdász, Christian Anton Smedshaug, a Hogyan csapta be magát a Nyugat? című kötet szerzője például úgy véli: a járvány a globalizáció és az euró végét hozhatja el. Valósak lehetnek-e ezek az előrejelzések?

Az Európai Unió átalakult

Simon János politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, az Európai Unió átalakult, már nem az az intézmény, szövetség ami tíz évvel ezelőtt volt. Hozzátette, megváltozott a gazdasági-politika struktúrája, az ázsiaiak is ellepték Európát, ami újabb változásokat eredményezett, az angolszász vonulat pedig kezd kivonulni a Brexit következtében, illetve annak okán, hogy az Amerikai Egyesült Államok különböző vámokat támaszt Európával szemben. Kiemelte, nemcsak a politikai-gazdasági struktúra alakult át, hanem a háttérben húzódó érdekviszonyok is.

Véleménye szerint az Európai Uniónak tudomásul kéne vennie, hogy a politikának csak másodlagos szerepe van, éppen ezért több figyelmet kellene fordítania a gazdasági kérdések megoldására, illetve biztonságpolitikai stratégák kidolgozására akár a bővítéssel akár Európa jövőjével kapcsolatban.

Hírdetés

Mindkét fél a saját álláspontját próbálja erősíteni 

Galló Béla politológus szerint a koronavírus-járvány tovább mélyítette azt a szellemi és politikai csatát, ami az európai koncepción belül eddig is élt, vagyis a föderalista kontra nemzetállam vitát. Hozzátette, a hírekből, politikus nyilatkozatokból világossá válhat, hogy az ellentétes eszmét valló politikusok, államok saját álláspontjuk szerint értelmezték a koronavírus elleni védekező intézkedéseket.

A föderalisták azt mondják, az összefogás, a globalizáció fontosságát bizonyítja a koronavírus okozta válság.  Ezzel szemben a szuverenisták azt állítják, a nemzetek sokkal jobban vizsgáztak, mint az Európai Unió – fűzte hozzá.

Kiemelte, jelen pillanatban a legfontosabb kérdés, hogy az egyes országok állampolgárainak identitása saját nemzetükhöz, vagy egy mesterségesen létrehozott európai képződményhez lesz szorosabb. Galló Béla szerint a nemzetekhez való ragaszkodás lesz erősebb, és ennek hamarosan látható jelei is lesznek, hiszen a járvány következtében az olasz Conte-kormány meggyengült, illetve Doanld Trump amerikai elnök újraválasztása is kérdésessé vált.

Arra is kitért, hogy a koronavírus járvány teljesen másképp érintette Kelet-Európát, mint Nyugat-Európát. Hozzátette, ha az országok egységesen kezelték volna a járvány következtében kialakult helyzetet, akkor a szubszidiaritás elvének  kellett volna érvényesülnie. Azonban erre az unió információs rendszere és a döntéshozatali mechanizmusa nem volt erre felkészülve.

Egyetértésre van szükség

Simon János felhívta a figyelmet arra, hogy az államon belüli globális erők a járvány során meggyengítették a kormányokat. Azonban jelen pillanatban úgy tűnik, a kormányok megerősödtek a globális erők rovására. Kiemelte, azonban az elkövetkező időszak nem szólhat a két fél csatájáról, mivel jelen esetben csak egyetértéssel tudnak hatékonyan működni, hatékony döntéseket hozni.

Véleménye szerint a globális tényekből tanulni kell, és a tanultakat regionális szinten kell alkalmazni, lokálisan kell gondolkodni, régiókban kell gondolkodni.

Hozzátette, úgy látja Európa pont egy ilyen átalakulás kezdete előtt áll. Véleménye szerint létre fog jönni egy közép-európai, egy erős dél-európai, egy észak-európai, illetve egy nyugat-európai integráció. „Ennek kapcsán pedig fontos kérdés lesz, hogy  Németország mennyiben tartja majd magát közép-európai orientáltságúnak, hiszen a tőkebefektetések jelentős része hozzá irányul, illetve az is kérdés lesz, hogy mennyire tartja majd magát a szolidaritás elve alapján dél-európainak” – mondta.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »