A szükséges rossz

Senki sem gondolja, hogy nem ró többletterhet a romániai magyar diákokra, hogy a fontos megmérettetéseken, az érettségin és kisérettségin, valamint nem mellékesen a 12 évnyi iskolai időszak alatt is többet kell tanulniuk többségi társaiknál. Nyilván sokkal többet, feszített tempóban kell dolgozniuk, mert a hazai oktatási rendszer bizony még mindig úgy tekint a kisebbségi gyerekekre, mintha nekik is a román lenne az anyanyelvük, így túlnyomórészt éppolyan elvárásokat támaszt velük, mint a többségiekkel szemben. Ez bizony – sokszor, sokan elmondták már – embertelen és abszurd is egyben.
Ha madártávlatból nézzük, valóban nem fair, hogy egy magyar gyereknek a román nyelv és irodalom követelmények miatt sokkal többet kell tanulnia. De érdemes nem csak madártávlatból, hanem a rögvalóság talaján maradva is szemlélni a kérdést.

Hírdetés

Persze jól tudjuk, hogy a román nyelv- és irodalomoktatás legtöbb esetben köszönő viszonyban sincs a helyes és hatékony kommunikáció gyakorlatát célul kitűző, a szó igazi értelmében vett nyelvoktatással. Jól tudjuk, hogy a magyar gyereknek betéve tudnia kell a szinte megemészthetetlenül archaikus nyelvezetű irodalmi alkotások elemzését, viszont gyakorta megesik, hogy nem tud helyesen villanykörtét kérni románul az üzletben. Mindazonáltal több tekintetben is a hasznára válhat a magyar gyerekeknek, ha igenis hozzászoknak ahhoz, hogy a hazai valóság törvényei közel sem kezelik őket egyenlőként a többségiekkel. Ha a farkastörvények mindenhol jelenlévő dominanciája szempontjából és Románia kisebbségeket kezelő, mozdulatlannak látszó, elnyomó gyakorlata felől nézzük, nem válik a magyar gyerekek kárára, ha a jelenlegi rendszerhez igazodva megmérettetnek románból. Hiszen így egyrészt hozzászoknak ahhoz, hogy esetleg majd a munkaerőpiacon is hátrányból indulnak nem tökéletes nyelvtudásuk miatt, és talán sikeresebbek lesznek, ha mostoha körülmények közt is megtanulnak a víz színén maradni.

Ilyen megközelítésből nézve sok tekintetben nem volt alaposan átgondolt és célszerű a hétfőn a szenátus által elutasított törvénykezdeményezés, amely eltörölte volna a román nyelv és irodalom érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolák végzősei számára. Ha jól belegondolunk, a kezdeményezés kapcsán felmerülhet az a kérdés is, miként is várjuk el fiataljainktól, hogy itthon keressenek boldogulást és ne menjenek tömegesen külföldre, ha hasonló ötletekkel azt akarjuk meggátolni, hogy elsajátítsák ennek az országnak a nyelvét és megtanuljanak az itthoni kemény körülmények közt is boldogulni. Hiszen ha nem edződnek hozzá az iskolai évek román nyelv- és irodalom követelményeihez, az oktatási rendszer embertelen, és bizonyos tekintetben valóban észszerűtlen, de mégiscsak kikerülhetetlen elvárásaihoz, akkor a jövőben, a munkaerőpiacon is kevesebb esélyük lesz az itthoni boldogulásra. Szóval lehet, hogy a hazai román oktatás a magyar gyerekek számára a szükséges rossz. És e tekintetben talán nem is annyira a rossz-on, hanem inkább a szükségesen van a hangsúly.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »