A szorongásnak nemcsak lelki, hanem komoly fizikai tünetei is vannak. Akár átmeneti, akár krónikus szorongásról van szó, az agy potenciális fenyegetésnek érzékeli, és egyfajta vészhelyzeti üzemmódra állítja be a szervezetet.
Az egyik jellemző tünet a megemelkedett pulzus, amelyet a felgyorsult szívritmus okoz. A feszültségérzet teljesen normális, vészhelyzetben produkált reakció, amely készenléti állapotba helyezi a szervezetet. Ha azonban nincs szó valós veszélyről, fizikai fenyegetésről, csak stresszről, akkor a szívritmus gyorsulása „haszontalan”, és hosszú távon igen kártékony is. A szapora pulzussal gyakran jár együtt hiperventilláció, a levegő kapkodása, ami a külső szemlélő számára gyakran minden különösebb ok nélkül következik be – írja vonatkozó cikkében a care2.com.
A krónikus szorongással élők folyamatosan aggódnak, ami természetesen az agyat is igencsak megterheli, hiszen folyamatosan pörögnek a gondolatok, ami nagyon gyakran eredményez fejfájást és émelygést. Az emésztőrendszeri gondok is gyakoriak: állandó görcsérzet tapasztalható a gyomorban, amelyet gyakran kísér hasmenés vagy éppen székrekedés, és a hányinger sem ritka. Mindezek gyakran párosulnak állandó izomfeszültséggel, amely egy idő után az ízületek, izmok fájdalmát vonja magával. Gyakori az alvás közbeni fogcsikorgatás, az ideges lábrázás is – írja a Házipatika.com.
A krónikus feszültséggel küzdőknek gyakran vannak hirtelen hangulatingadozásai. Ingerlékennyé válnak, a reakcióik aránytalanok az egyes felmerülő problémák nagyságával. Gyakori az álmatlanság is, a folyamatos aggódás megnehezíti az elalvást, illetve az alvás nem lesz pihentető, ami többek között annak is köszönhető, hogy alvás közben sem múlik el az izmok folyamatos feszültsége. Gyakori az éjszakai felébredés is, illetve a folyamatos fáradtságérzet, amely a reakcióidő lelassulásával járhat.
Ha valaki ezeket a tüneteket hosszú távon is tapasztalja magán, annak érdemes orvosi segítséget kérnie, mivel a krónikus szorongás hosszú távon egészségromboló hatású. Érdemes lehet elsajátítani valamilyen relaxációs technikát, illetve súlyosabb esetében akár időszakos gyógyszeres kezelést is javasolhat a szakember. Lényeg, hogy ne vegyük félvállról a tüneteket, és még időben keressünk megoldást a problémára.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
