A szomszédban tárt karokkal várják az Ubert

A szomszédban tárt karokkal várják az Ubert

Szlovénia két éve indította „okosrégió” programját, amelyben új alapokra helyezik az ország digitális technológiai környezetét. A program a kormányzati, az egyetemi és a kutatási hálózatokat integrálja, kedvező környezetet teremtve az innovációnak, startupoknak. Tavaly stratégiai partner lett az IBM Slovenia, a cég képzési programokkal és mentorként vesz részt az átalakulásban. A területért felelős közigazgatási miniszterrel, Boris Koprivnikarral beszélgettünk.

– Miért kötelezte el magát Szlovénia a digitális átalakítás mellett?
– A telekommunikációs infrastruktúra megnyitása a „jövő üzemanyaga”, ezzel voltaképpen a jövőbeli döntéshozatali rendszert újítjuk meg. Ebben a munkában intenzíven részt vesznek szlovén és külföldi vállalatok egyaránt, sőt részt vesznek munkánkban a Nyugat-Balkán többi országai is, mindezt a Smart Region programmal bővítve. Már teljesen újjáépült az állami informatikai rendszer, úgynevezett állami felhő épül, ahol megoszthatók lesznek a minisztériumok kapacitásai. Például a közszféra teljes pénzügyi tervezése és lebonyolítása is itt zajlik majd. Része a rendszernek az e-kormányzat, már eddig is 270 ügyet lehetett – a magyar ügyfélkapuhoz hasonló rendszerben – online kezelni.

– Mekkora anyagi befektetést igényelt a program, és mikorra válik kifizetődővé?
– Jelenleg a kormányzati informatikai rendszer százmillió euróból működik, ám a mostani struktúrában a költségek nagy része, több mint 80 százaléka a fenntartásra megy el. Az átalakítás után ez a felére csökken, következésképp sokkal több pénz szabadul fel fejlesztésekre, beruházásokra.

– Jól fogadja a lakosság, hogy az ügyintézést egyre inkább az internethasználat irányába terelik?
– Érdekes, hogy az eddig is elérhető szolgáltatásokat nem is nagyon használták ki a lakosok, de ez azért volt így, mert nem is ismerték. Most viszont többet fogunk fordítani „a digitális állam” reklámozására. Az emberek gondolkodásán persze nem nagyon lehet változtatni, először ezért inkább szolgáltatásokat kell létrehozni, és így remélhető, hogy lesz változás.

 Boris Koprivnikar nem a tiltásban, az alkalmazkodásban hisz Fotó: Europress/AFP  

– Ljubljana hogyan válhat innovációs központtá – mint ahogy a szlovén kormány is előszeretettel mondogatja –, ha Európa nyugati felében már számos ilyen gócpont létezik?
– A legtöbb technológiai innovációs központ, a Szilícium-völgy is úgy működik, hogy van egy működő rendszer, amely vonzza az ötleteket, megvalósítja a projekteket és piacra dobja vagy segíti szárba szökkenni őket. Szlovénia nem innovál, hanem az ötleteket akarja idevonzani, amelyeknek fejlett infrastruktúrát, kedvező jogi és adózási környezetet nyújt. Az ország globális céges partnereivel a feladatmegoldásra összpontosít, nem önmagára az innovációra. Referenciaországgá szeretnénk válni, mert ha egy intelligens megoldás itt működik, működnie kell máshol is. Ilyen például az Uber is. Az autómegosztás jó ötlet, szeretik az emberek, ezért tud terjedni.

– Elérhető az Uber Ljubljanában?

– Még nem.

– De jónak látnák, ha jönne?
– Nem azért látnánk szívesen az Ubert, mert népszerű, hanem mert javítja a mobilitást, és környezetkímélő. Ha viszont jönnek, cserébe megoszthatják velünk sofőrjeik geolokációs adatait, így akár a forgalomirányítás rendszereit is segíthetik. Ez mindkét fél számára nyerő helyzet.

– A taxisok mit szólnak ahhoz, megjelenik önöknél ez a szolgáltatás?
– Alkalmazkodniuk kell az új modellekhez. Ha eleve megtiltjuk az Ubernek, hogy Szlovéniába jöjjön, akkor is megtalálja a módját, hogy bejöjjön, mert egész egyszerűen jó az ötlet, jó a szolgáltatás. Ha betiltjuk az Ubert, a taxisokat védendő, azzal javítjuk a lakosság életminőségét? Ezt a kérdést mindenki válaszolja meg magának. Még egyszer hangsúlyozom, alkalmazkodnunk kell. Örülünk az online bankolásnak? Mert ha onnan nézzük, hogy ezzel kevesebb banki dolgozóra van szükség a bankfiókokban, akkor nem. De mégis használjuk az online megoldásokat, mert jók. Változik a világ. Az egyetlen kérdés a hozzáállásé, hogy belekényszerülünk-e a változásba, vagy kihasználjuk-e.

– De akkor is, a digitalizáció feszültséget szül. A munka nélkül maradóknak mit lehet mondani?
– Minden változás felkavaró az életben. Annak idején az elektromosság megjelenése is sok embert tett munkanélkülivé, de a mai napig mindig használjuk! A digitális társadalom is tud munkahelyeket teremteni, sőt: olyanokat, amelyeknek sokkal nagyobb a hozzáadottérték-tartalma. Erre kell törekedni.

– Hogyan adják tovább mindezt a sokkal fejletlenebb nyugat-balkáni országoknak?
– A jó hír, hogy ha egy ország vezető hatalom akar lenni a digitális gazdaságban, nem kell irtózatos összegeket befektetnie. Mert nem kell hozzá utakat, infrastruktúrát építenie. A nyugat-balkáni országokkal együttműködünk abban, hogy „elosszuk” a fejlesztéseinket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »