A szlovén jogász, aki segíthet a magyar focin

A szlovén jogász, aki segíthet a magyar focin

Szerdán nagy fölénnyel választották meg az UEFA új elnökének, és máris számos fontos ügyben kell döntést hoznia a szlovén Aleksander Ceferinnek. Megnéztük, hogy mit érdemes tudni a jogászból lett sportvezetőről, illetve hogy miért is ő a megfelelő ember nekünk, magyaroknak.

Háromgyermekes apuka, szerető férj, és a ljubljanai jogi egyetemen szerzett diplomát. Ezek a legfontosabb információk, amelyekről Aleksander Ceferinnel kapcsolatban beszélnek tegnap óta. Az athéni UEFA-kongresszuson egyértelmű fölénnyel őt választották meg elnöknek a sporttevékenységektől több évre eltiltott Michel Platini helyére.

A 46 éves szlovén 2011 óta ül nemzete labdarúgó-szövetségének elnöki székében, tehát az UEFA-ban is csak öt éve tevékenykedik, de fokozatosan lépdelt előre a szamárlétrán, a Platini–Blatter-féle korrupciós botrány pedig az ő szempontjából jól sült el.

Athéni megválasztása előtti felszólalásában arról beszélt, hogy ő nem az a showmantípus, nincsenek irreális ígéretei, viszont szeretné majd egyértelműsíteni, hogy az UEFA irányítja az európai labdarúgást, nem pedig a pénzes klubok. Hogy nem tartozik a közérdeklődés homlokterébe, azt az bizonyítja a legjobban, hogy bár hazája labdarúgásának első embere, még egy minimális terjedelmű Wikipédia-szócikk sem volt róla UEFA-elnökké választásának napjáig.

A válogatott eseményekről egyelőre nem sokat beszélt Ceferin, de annyi bizonyos, hogy nagy támogatója Michel Platini azon kezdeményezésének, amely az Európa-bajnokság létszámának növeléséről szólt, és amely az idei franciaországi Eb-n sikeresen debütált.

Ez a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is biztató jel volt, hiszen már nyár elejétől Ceferint vette pártfogásába Csányi Sándor, nem pedig holland vetélytársát, Van Praagot. Érdekesség, hogy a skandináv országok szövetségei még hivatalos jelöltsége előtt kifejezték, őt támogatnák, ha indulna, majd hozzájuk csatlakozott gyakorlatilag teljes Kelet-Európa, közte Magyarország.

 Ceferin (balra) és Van Praag. 42:13 volt a szavazatok aránya előbbi javára az UEFA-kongresszuson, Athénben Fotó: Fabrice Coffrini, Khaled Desouki / Europress/AFP  

 

Ceferin megbízatása Platini eredeti elnöki ciklusának végéig, 2019-ig szól, de ha a következő három évben sikerül megtartani a tagországok belé vetett bizalmát, még sokáig ő vezetheti az európai szövetséget, vagyis biztosnak látszik a 24 csapatos Eb jövője, ami a közepes és a kis futballnemzetek számára, mint Magyarország, négyévente kiugrási lehetőséget teremt.

Nagy kihívások klubszinten

Épp csütörtökön fejtegettük az európai topcsapatok és a BL csoportkörébe épphogy becsusszanó klubok közti szakadékot, amely rögtön az első kör után nyilvánvalóvá vált. Az elmúlt hetekben tárgyalások folytak a négy topbajnokság (angol, spanyol, német, olasz) vezetői és az UEFA közt arról, hogy újra négy-négy csapat kapjon BL-kvalifikációt ezekből a ligákból, ám ez még inkább az arányok eltolódásához vezetne.

A cél egyértelmű, vagyis minél szorosabb és rangosabb összecsapásokat rendeznek a BL-ben, annál többen nézik, és annál több pénz folyik be a közvetítési díjakból az érintett klub számlájára. Kérdés azonban, hogy az UEFA mennyire hajlik arra, hogy a Bajnokok Ligájából teljes mértékben elitligát szervezzen, hiszen a második számú kupasorozat, az Európa-liga mezőnye így is évről évre egyre nagyobb, viszont jóval kevesebb pénzhez jutnak az ott vitézkedő csapatok.

Ceferin egyelőre nem tett egyértelmű állásfoglalást az ügyben, viszont sokatmondó a már említett megszólalása, miszerint szeretné hangsúlyozni a leggazdagabb kluboknak is, hogy az UEFA fog dönteni minden fontos kérdésről. „Le fogunk ülni mind az 55 tagország képviselőivel, és meglátjuk, mit tehetünk a jövőben a jobb működésért. Egy ideig nem volt erőskezű vezetője az európai szövetségnek, és ez némi problémához vezetett” – utalt Ceferin a topligák túlzott befolyására, amiről vetélytársa az elnökválasztáson, Van Praag úgy vélekedett: az egész szituáció olyan, mintha a nagy klubok fegyvert tartanának az UEFA fejéhez.

Sok múlik tehát Ceferin határozottságán, és ha sikerülne legalább a jelenlegi állapotokat fenntartani a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendjét illetően, az azt jelentené, hogy nem enged a nagy futballhatalmak túlzott érdekérvényesítésének, vagyis egy szlovénhoz hasonló léptékű magyar klubfutballnak lenne még esélye BL-főtáblára jutni. Persze csak akkor, ha nem hasalna el az aktuális bajnokunk már a júliusi selejtezősorozat elején.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »