Szitáló esőben állok a köbölkúti Ardea üdülőtelepen, nézem az üszkös feketeséget és beleborzongok. A Makovecz Imre tervezte különleges színpad, pár napja porig égett.
A színpadot a világhírű építész, Makovecz Imre tervezte, formája kifeszített hatalmas íj, náddal borítva. 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából adták át a nagyközönségnek. Ekkoriban Kovács Ferenc volt Köbölkút polgármestere, az ő fejéből pattant ki az ötlet, valami szépet, valami időtállót kéne alkotni, ami majd hosszú éveken keresztül Köbölkútra vonzza a kultúrát kedvelőket.
Nagyon bánt, nagyon fáj
Ez volt Feri bácsi első reakciója a hírre, hogy a színpad a lángok martaléka lett. Még másnap is nehezen találja a szavakat, de felidézi a színpad történetét.
Elmondja, a község azt akarta, hogy a magyar honfoglalás 1100. évfordulóját méltóképpen megünnepeljék. Ehhez azonban az öreg kultúrház kicsinek tűnt, így született a gondolat, hogy egy nagy szabadtéri színpadot kell építeni. Beterjesztette az elképzelést a képviselő-testület elé, amit el is fogadtak.
– Felkerestem a kiváló magyar építészt, Makovecz Imrét és elmondtam neki terveinket. Kijelentette, sok munkája mellett ezt nem tudja felvállalni. Amikor azonban részleteztem, hogy a millecentenáriumi ünnepséget szeretnénk ezen a színpadon tartani, elgondolkodott és elfogadta a felkérést. Néhány hét múlva el is jött hozzánk. Szemrevételezte a terepet – a falutól északra, a Párizsi-mocsarak és egy kisebb hegy között a községi üdülőközpont lejtős, erdős részén. Nagyon elégedett volt a helyszínnel.
Nemsokára újra eljött egy fiatal építészmérnök kíséretében. Elmondta, a szabadtéri színpad alapját nyílszerű formára tervezi és a tetőzet is nyíl alakú lesz.
Ez azt a fegyvert volt hivatott megjeleníteni, amit a honfoglaló magyarok is használtak.
A színpad náddal lesz fedve, utalva a színpadtól alig 100 méterre elterülő mocsárvilágra, ahonnan Köbölkút és a környék falvainak lakói évszázadokon át hordták a nádat tetőfedéshez. A színpadhoz vezető útra két díszkaput tervezett. Az ehhez szükséges négy vastag törzset a felső erdőből választották ki.
A színpad építése 1996 februárjában kezdődött, sok helyi lakos önkéntes munkával segítette – idézi fel emlékeit Kovács Ferenc.
A színpadot 1996. június 23-án avatták fel a Csemadok, Köbölkút község és a Magyarok Világszövetsége közös szervezésében megvalósult körzeti millecentenáriumi ünnepéllyel. Az ezret is meghaladta a nézők száma. Később sok érdekes és színvonalas műsornak adott otthont, köztük a Csemadok Járási Dal- és Táncünnepélyének.
Bolya Szabolcs, Köbölkút alpolgármestere elmondta, többen megkeresték, segítséget ajánlva.
– Jó érzéssel tölt el, hogy ennyien szívükön viselik a színpad sorsát, melynek valóban lelke volt. Még várunk a nyomozás eredményére, de az világos, hogy a színpadnak újra kell születnie!
Megjelent a Magyar7 2022/21. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
