A Szentszék gazdasági mérlege – A befektetések központosítása zajlik

A Szentszék gazdasági mérlege – A befektetések központosítása zajlik

A Vatikáni Rádiónak adott interjúban Juan Antonio Guerrero Alves SJ, a vatikáni Gazdasági Titkárság prefektusa hangsúlyozta: nem áll fenn a kockázat, hogy a Vatikán fizetésképtelenné válik. A Szentszék a hívek adományaiból él, amiből 17 millió euró adót fizet Olaszországnak. Jelenleg egy átlátható rendszer kidolgozása és a befektetések központosítása zajlik.

Ferenc pápa néhány hónappal ezelőtt azért nevezte ki a vatikáni Gazdasági Titkárság prefektusának Juan Antonio Guerrero Alvest, hogy hajtsa végre a reformot, amelynek célja a Szentszék gazdasági átláthatóságának megteremtése, valamint az evangelizálás küldetésének szolgálatában álló javak és erőforrások hatékonyabb kezelése. A prefektusnak most a koronavírus-járvány okozta válsággal is szembe kell néznie.

Az egész világ válságidőszakot él át, melyről nem tudjuk, meddig tart. Ez a nehéz helyzet a felelősségünkkel szembesít minket. Meg kell találni a módját, hogy biztosítsuk a missziónk folytatását. Azt is meg kell értenünk, hogy mi az, ami alapvetően fontos és mi nem az. Ugyanakkor a mércénk nem lehet pusztán az, hogy ráfizetésnek tekintjük a kiadásokat – mutatott rá a jezsuita szerzetes.

Nem egy vállalat vagyunk, a célunk nem a profitszerzés. Minden vatikáni dikasztérium és intézmény szolgálatot végez és ennek van költsége. Az a kötelességünk, hogy józanok és egyértelműek legyünk. A mi mérlegünknek egy missziós mérlegnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a számokat a Szentszék küldetésének szempontjából kell értelmezni. Ez az előfeltétel a kérdés lényege, amit sosem szabad szem elől téveszteni – figyelmeztetett a Gazdasági Titkárság prefektusa.

A számokat illetően elmondta: 2016 és 2020 között a bevételek és a kiadások aránya kiegyensúlyozott volt. A bevételek 270 millió euró körül mozognak, míg a kiadások 320 millióra tehetők. A bevételek az adományokból és a hozzájárulásokból, az ingatlanok kiadásából és kisebb mértékben a pénzügyi műveletekből, illetve a szentszéki intézmények tevékenységéből származnak. Jelentős hozzájárulást jelent a Vatikánváros Állam Kormányzóságától érkező összeg, amely nagyrészt, de nem kizárólag a Vatikáni Múzeum bevételeiből adódik össze.

Ha pusztán csak a számokra tekintünk, akkor 45% a személyi költség, 45% az általános és igazgatási kiadás és 7,5%-ra tehető az adományokból befolyó összeg. A hiány, vagyis a bevételek és a kiadások közötti különbség az utóbbi években 60-70 millió euró volt. Ha csak a számokat vesszük figyelembe, azt mondhatná valaki, hogy a deficit a rossz gazdálkodás vagy a bürokrácia finanszírozása miatt keletkezett. Ez nem így van, ehhez ennek semmi köze nincs! – nyomatékosította a Gazdasági Titkárság prefektusa.

A számok mögött látni kell a Szentszék és a pápa misszióját, az egyházi élet és szolgálat teljességét. Nem lehet azt mondani, hogy a hiányt a péterfillérekből finanszírozzuk. A péterfillérek a hívek adományai, amelyek a Szentszék küldetését finanszírozzák, amelybe beletartozik a pápa jótékonysági tevékenysége is, amelyből nem származik bevétel. A számokat mindig értelmezni kell, a mögöttük húzódó célt is látni kell. A mérlegben tehát a misszió tükröződik, az a szolgálat, amelyet ezek a kiadások tesznek lehetővé – hívta fel a figyelmet Juan Antonio Guerrero Alves.

Hírdetés

A pápa tevékenységéről 36 nyelven közvetítünk a rádión, a televízión, az interneten, a közösségi hálón, az újságon, a nyomdán és a könyvkiadón, valamint a sajtótermen keresztül – mutatott rá a missziós mérleg összetevőit illetően a prefektus. – Ez egy olyan vállalás, amelyhez nincs hasonló a világon. Ennek vannak költségei és bevételek is származnak belőle. A költségvetés közel 15%-át teszi ki. Ötszáz ember dolgozik ezen a területen a Vatikánban. Nem tudom, hogy lehet-e ezt anyagi szempontból jobban csinálni a jelenleginél. Nem hiszem, hogy létezik más hely, ahol ilyen sok munkát végeznek, ilyen kevés alkalmazottal.

A költségvetés további 10%-a a nunciatúrák működését fedezi. 10% jut a keleti egyházak támogatására, amelyeket üldöznek, vagy amelyek tagjai diaszpórában élnek. A Népek Evangelizációja Kongregáción keresztül további 8,5% jut a legszegényebb egyházak megsegítésére. Ezentúl az egyházi tanítás egységének védelme, a szentek ügyei, a Vatikáni Könyvtár és a Levéltár, mint a világörökség védelmezésének költségei is a költségvetés részei. Az épületek karbantartása további 10%-ot igényel, valamint az olasz államnak fizetendő adó is idetartozik, amely a költségvetés 6%-át teszi ki, 17 millió eurót – összegezte a kiadásokat Guerrero atya.

A járvány miatt kialakult helyzet következtében a Gazdasági Titkárság az adományok és az egyházmegyéktől érkező bevételek csökkenésére számít. 25-45% közötti visszaesést kalkulálnak, de ezt egyelőre nem lehet pontosan előrelátni. Biztos, hogy nehéz évek állnak előttünk. Az Egyház a hívek felajánlásainak segítségével tudja végezni misszióját. Éppen ezért józanul és szigorúan kell eljárni – tette hozzá Juan Antonio Guerrero Alves. 

A vatikáni gazdasági vezető három területet emelt ki, amelyeket a válság időszakában sem érint változás: a munkavállalók fizetése, a nehézségben levők segítése és a rászoruló egyházak támogatása.

Minden szentszéki intézményt arra kértek, hogy csökkentsék a kiadásokat, védelmezve küldetésük lefontosabb részét. Strukturális szinten a pénzügyi befektetések központosítását, a humánerőforrások és a közbeszerzés hatékonyabb kezelését tervezik.

A Gazdasági Titkárság folyamatosan együttműködik minden dikasztériummal annak érdekében, hogy harmonizálják a központosítást és a szubszidiaritást, az autonómiát és az ellenőrzést, a szakmaiságot és a hivatást. A 2021-es költségvetés kialakításában pedig a misszió legszükségesebb részéből indulnak ki.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »