A Szent Mártonnak ajánlott templomok nyomában

A fenti címmel rendezték meg, az Európai Kulturális Örökség Napjai 2019 programsorozat részeként péntek délután a történelmi előadássorozatot Nagytúron. Az esemény központjában két Szent Márton templom történetének a bemutatása állt.

Mint nyitányként a nagytúri kultúrházban elhangzott: az utóbbi időszakban a középtúri és bujáki Szent Mártonnak szentelt templomoknál végzett kutató ásatások eredményeit kívánják ismertetni.

Paterka Pál régész, a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa, a közigazgatásilag Nagytúrhoz tartozó Középtúr egykori templománál, a Szent Márton templomnál folyó ásatásokról szólt. Már korábban beszámoltunk róla, hogy az elmúlt két évben több ásatást is végeztek a romtemplom körül. Az előző évben restaurálási feltárás, idén régészeti ásatások folytak a patak mellett álló félig ledőlt épületben és annak közvetlen közelében.

Mint Paterka Pál elmondta, céljuk volt a templom alapjainak a feltárása.

Ennek eredményeként feltárták a templom reneszánsz alapjait. Emellett ennél régebbi és erősebb alapokra is bukkantak, melyek vélhetően a gótikus korszakból származnak. A tavaszi feltárást megerősítő kisebb volumenű ásatást végeztek augusztus folyamán is. Ez megerősítette, hogy a 1938-as árvíz következtében összeomlott templom gótikus alapokra épült.

Ahogy a szakember megjegyezte, a georadar vizsgálatok kimutatták az egykori templom falainak körvonalait. Az egyes kutatóárkokban meg is találták az egyes korszakokból származó alapokat, falrészeket.

Az első írásos említés a templomról a 12. századra tehető. Jelenleg a romtemplom szentélye, valamint a klasszicista stílus jegyeit magán hordozó sekrestye látható. A templom többi része a nevezett árvízben veszett oda.

Az elmúlt két év ásatásai során feltérképezték az egykori reneszánsz (16 – 17. század) és a gótikus (14 – 15. század) alapozást a sekrestyével.

Hírdetés

– fejtette ki a szakember.

Az ásatás során elért bizonyos eredmények megerősítették a feltételezéseinket, ugyanakkor folytatni kell az ásatásokat, mivel a leletanyagban középkorból, sőt római korból származó leletek is szerepelnek – magyarázta Paterka Pál. Ez bizonyítja, hogy a vizsgált területen e korokban is éltek emberek. Egykoron település  volt ezen a helyen.

A rendezvény második felében Nagytúr testvértelepülésének Buják Szent Márton templomának feltárásáról számoltak be. A falu határában 2018 augusztusában végeztek feltárásokat. Mint Tóth Balázs régész elmondta, az ásatás során a középkori templom alapjait tárták fel mintegy negyven-hatvan centiméter mélyen. A feltárás célja volt az egykori templom feltérképezése.

A közel egy hónapon át tartó ásatás  eredményeként bebizonyosodott, hogy négyszögletes klasszikus Árpád-kori templomról van szó, félköríves szentéllyel. Vélhetően a 12 – 13. században épült fel a templom.

Mint az előadásban elhangzott, a nagytúri templommal ellentétben nincs pontos adat a templom lerombolásának, eltűnésének tényéről. Ami bizonyos, a 18. századi iratok még említik a templomot.

A feltárás eredményeit ecsetelve Tóth Balázs kifejtette, a templom mellett középkori udvarház nyomait fedezték fel. Már csak ezért is fontos a feltárás folytatása – hangsúlyozta a szakember.

A rendezvényfolyam zárásaként Paterka Pál vezetésével az érdeklődők megtekintették a középtúri romtemplomot, aki a helyszínen tovább mesélt az ásatás menetéről s annak eredményeiről.

Mindkét település fontosnak tartja az épített örökségének megmentését és láttatását. Nagytúron nagyrészt magyar állami forrásból, a Teleki László Alapítvány hathatós támogatásával újítják fel a romtemplomot. Mint Jaroslav Péter, a község polgármestere a Felvidék.ma-nak elmondta, a munkálatok a közeljövőben elkezdődnek, a megszépült templomban kap méltó helyet Thury György fából faragott mellszobra is, melyet a várpalotaiak ajándékoztak a falunak augusztus végén.

Buják szintúgy őrzi a feltárt Árpád-kori templomát. Keresik a lehetőségeket a méltó prezentálásra.

Láthatóan a két testvértelepülés sok mindenben azonos értékeket váll. Ezt erősíti az előadássorozat zárógondolata, miszerint


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »