A Szent Korona hazatérései

A Szent Korona hazatérései

Március 14-én a Szenci Városi Múzeumban Prof. Dr. Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémián működő Szent Korona Kutatócsoport vezetője a magyar korona hazatéréseiről számolt be. Az előadás előtt Strešňák Gábor, a múzeum igazgatója köszöntötte az érdeklődőket, aki elmondta: az előadást nemzeti ünnepünk tiszteletére szervezték meg.

A csoportot 2012-ben hozta létre Pálffy Géza tizennégy belső taggal. Kutatócsoportja, mely a magyar Szent Korona történetét kutatja, néhány év alatt számos eddig ismeretlen eseményt, történelmi tényt kutatott fel a koronával kapcsolatban. Magyarországon kívül kutattak többek között Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Szlovákiában, Olaszországban és Spanyolországban is. Majdnem kétszáz előadáson vannak túl a Szent Koronáról, 300 publikációt, több mint 20 saját kiadványt tudnak maguk mögött, amelyek több nyelven megjelentek.

Azt nagyon sokan tudják, hogy Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Buda koronázóváros volt, de hogy Sopronban három koronázás is volt, azt már kevesebben. A kutatásnak köszönhetően értékes dokumentumok kerültek elő a korona soproni tartózkodásáról, ahol 1622-ben, 1625-ben és 1681-ben volt koronázás. Kép is előkerült, amely bizonyítja, hogy Esterházy Pál nádor a Szent Koronát közszemlére tette 1681. december 6-án délután 3 órakor.

A kutatás során nagyon sok érdekességre bukkantak a tudósok, többek között nyelvészeti érdekességekre is. Országház szavunkat először 1619-ben említi Thurzó Szaniszló, mikor a pozsonyi alsóház építését megy „megfundálni”, azaz megtekinteni.

Első alkalommal 1205 áprilisa és májusa között volt távol a korona Magyarországról, ekkor Bécsbe vitték, egy trónviszály miatt került el Székesfehérvárról külföldre. II. András koronázására tért vissza a koronázási ékszer.

Második alkalommal háborús veszély miatt Dalmáciába vitték a koronát 1241-ben, ekkor a tatárjárás elől menekítették azt el. A tatárjárás végével, 1242-ben hazatérhetett a királyok szent ékszere.

Ezután Prágába, Brünnbe, majd Ausztriába került egy trónviszály miatt, 1304 szeptembere és 1305 novembere között. 1306 elején Wittelsbach Ottó koronázására hozták haza a koronát.

Hírdetés

1440 novembere és 1463 júliusa között Bécsújhelyen és Grazban tartották a koronát, a királyné lopta azt ki az országból. 1464. március 29-én Hunyadi Mátyás koronázására tértek vissza a koronázási ékszerek. Ezzel kapcsolatban Pálffy Géza elmondta:

1551 szeptembere és 1608 novembere között Bécsben, majd Prágában van a korona. 1608. november 19-én II. Mátyás koronázására hozták haza a királyi ékszert.

1663-tól egy éven át ismét Bécsben őrzik a koronát, ekkor a török veszély elől menekítették ki az országból. 1664. augusztus 10-én megkötötték a vasvári békét, aminek köszönhetően ismét a királyságba került a korona.

1683 júliusától 1687 szeptemberéig Bécsben, Linzben és Passauban van a korona, I. József koronázására hozzák azt haza.

1703 és 1712 között ismét Bécsben őrzik a koronát. Végveszély miatt, magyar kérésre mentették az ékszert, ekkor azonban már egy könyvtári jegyet tettek a korona helyére annak visszatéréséig. 1712 májusában III. Károly fejére kerül a korona, akkor kerülhetett ismét Magyarországra.

1703 áprilisától egészen 1790 februárjáig újra Bécsben van a korona. II. József rendelkezésére kerül a császári városba, aki minden országa, a magyar mellett például Csehország koronázási ékszereit is az udvarba viteti, holott nem koronázzák őt meg soha. 1790-ben II. Lipót koronázására hozzák a koronát ismét Magyarországra.

Csak 1853-ban találták meg, Kossuth Lajos korábbi titkára – aki ekkorra titkos ügynökké vált – árulta el, hol van a korona, aki valószínűleg magától Kossuth Lajostól tudta az elásás helyét. Az orsovai megtalálás után Budán őrizték, bár 1853-ban ideiglenesen, néhány napra ismét elhagyta a királyság területét, Bécsbe szállították, hogy azt a császár megtekinthesse.

Legutóbb 1945-ben vitték el Magyarországról a koronát és a koronázási ékszereket, melyek kalandos úton az Amerikai Egyesült Államokba kerültek, ahonnan 1978-ban tértek haza. Jelenleg a Magyar Országgyűlés épületében látható a Szent Korona. Az 1978-as hazatéréskor az amerikaiak nagyon sok feltételt szabtak, például azt, hogy a szovjetek azt nem szállíthatják el, hogy Kádár János nem lehet jelen az ünnepélyes átadón, de azt is kikötötték, hogy a Himnusz és a Szózat szóljon az ünnep alkalmából, és ne az Internacionálé.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »