A Szent Három Nap és Húsvét ünnepe (videóval)

A Szent Három Nap és Húsvét ünnepe

A Húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyre március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) kerül sor. Az idén március 27-én ünnepeljük a feltámadást.

Michelangelo Pietàja: Mária a halott Jézussal

Virágvasárnappal, Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásával tulajdonképpen a Húsvéti ünnepkör a kezdetét vette, de a szorosabban vett ünnepkör ma, Nagycsütörtökön kezdődik. 

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. 

Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorán történt az Oltáriszentség és a papi rend szentségének alapítása. Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik és a húsvéti vigíliamise áldoztatásáig ott őrzik. Ezután következik az oltárfosztás. A harangok csak nagyszombaton szólalnak meg újra.

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. A keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 36 között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, Keresztelő Szent János pedig Tibérius császár 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Ha elfogadjuk Kr. e. 6-ot Jézus születési évének, akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében Kr. u. 26-ra teszi, Keresztelő Szent János esetében pedig Kr. u. 29-re. (Tiberius Kr. u. 14-ben lett császár), azaz túl késő Jézushoz viszonyítva (mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során.) Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk. 

Nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. A nagyszombat maga is része a Szent Három napnak (triduum sacrum – nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat). Nagyszombaton a Katolikus Egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból  eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 

Húsvét Vasárnap: A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. 

Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) 

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik, és a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot → húsvéti időnek is mondják. 

A Húsvét vasárnap délelőtti ünnepi szentmisén a húsvéti gyertya (minden résztvevőnél gyertya van) jelképezi a feltámadt Jézust. 

Húsvéti gyertya

A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgattak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik. 

Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet. Majd következik az Eukarisztia liturgiája. Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben. A körmenet nem tartozik szervesen a vigíliához, de lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel is hirdetve a világnak, hogy feltámadt Krisztus.  

Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe a Jim Caviezellel készült beszélgetést, aki Jézus szerepét játszotta A passió című filmben.

 

Húsvéti népszokások

Húsvét vasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.  

Török János: Húsvéti locsolkodás

Húsvéthétfőn van a szokásos locsolkodás, a hímes tojásajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Valamennyi olvasónknak és családjának Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk.

Békéscsaba, 2016. március 24.

Alapinformáció és illusztrációk: wikipedia

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Tóth Zoltán


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »