A szenátus alkotmányossági bizottsága elé hívják az igazságügyi minisztert

A szenátus alkotmányossági bizottsága elé hívják az igazságügyi minisztert

Tudorel Toader igazságügyi miniszterrel készülnek tárgyalni a szenátus alkotmányossági bizottságának tagjai azokról a döntésekről, amelyeket a kormány tervez meghozni az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán a fogvatartási körülményekkel kapcsolatban.

A felsőház alkotmányossági bizottságának keddi ülésén Titus Corlăţean szociáldemokrata párti szenátor kifejtette: a testület nemcsak az Alkotmány, hanem az EJEB döntéseinek tiszteletben tartását is felügyeli, ezért javasolja, hogy hívják a bizottság elé az igazságügyi minisztert, mivel már hat hónap eltelt az emberjogi bírósági döntés kimondása óta.

Corlăţean felidézte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szemében Romániának „két nagy problémája volt”: az egyik az államosított épületek kérdése, amelyet megoldott a 2013-ban elfogadott törvény, a másik pedig a fogvatartási körülmények témája.

Az EJEB 2017 április 25-én, a „Rezmiveş és mások a román állam ellen” címet viselő perben hozott ítéletében kimondta, hogy a romániai fogvatartási körülmények nem felelnek meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében előírtaknak, és a büntetés-végrehajtási intézetekben tapasztalható „rendszerszintű rendellenességek” elhárítására átfogó állami intézkedésekre van szükség.

Úgynevezett pilot-ítéletében az EJEB megállapította, hogy Románia megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkelyét, amely tiltja az embertelen, megalázó bánásmódot.

A román államot négy román állampolgár, Rézmíves Daniel Árpád, Marius Mavroian, Laviniu Moşmonea és Gazsi József panaszolta be az EJEB-nél a büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó állapotok miatt.

Többek között a cellák túlzsúfoltsága, a gyenge higiéniai körülmények, a rossz minőségű élelmiszerek miatt emeltek panaszt, illetve azt is felrótták, hogy sokszor patkányok és csótányok voltak a cellákban, derült ki az EJEB akkori közleményéből.

Az EJEB döntése értelmében Rézmívesnek és Gazsinak fejenként 3.000 eurós, Mavroiannak és Moşmoneának pedig fejenként 5.000 eurós kártérítést kellett fizetnie a román államnak.

Az EJEB szerint a nem megfelelő fogva tartási körülmények révén olyan mértékű szenvedést okoztak a panaszosoknak, amely meghaladta a fogvatartással szükségszerűen együtt járó szenvedés mértékét, így áthágták az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkelyében lefektetett elvet, amely tiltja az embertelen és megalázó bánásmódot.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azért rendelt el pilot-eljárást az ügyben, mert úgy ítélte meg, hogy a panaszosok által felrótt jogsértések rendszerszintűek Romániában, ítéletében ugyanakkor felszólította a román államot, hogy foganatosítson intézkedéseket a túlzsúfoltság csökkentése és a fogvatartási körülmények javítása érdekében.

A román kormányt ugyanakkor felkérte, hogy hat hónapon belül álljon elő az intézkedések „pontos ütemtervével.” (agerpres)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »