A szemükkel „vásárolnak” a romániai fogyasztók

A szemükkel „vásárolnak” a romániai fogyasztók

Elárasztották a standokat és a boltok polcait a friss zöldségek és gyümölcsök, a legízletesebb portékákat pedig a szupermarketek helyett hagyományosan a piacokon kell keresni. 

zoldsegek-ab-5_or_b

Ám egyre inkább azt tapasztalni, hogy a piacon vett termékek sem hasonlítanak a régiekhez. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke szerint a piacokon egyre ritkábban találhatunk háztáji kertekből származó zöldségeket, hiszen a könnyen megszerezhető termelői engedéllyel sokkal több viszonteladó foglalja el az asztalokat. Ők rendszerint nem a gazdáktól, hanem a nagybani raktárakból, ipari gazdaságokból származó termékeket adnak el, tehát akaratlanul ugyanazt a minőségű portékát vesszük meg, mint az áruházból.

Az RMGE elnöke szerint egy regionális szintű zöldségszövetkezet létrehozásával lehetne visszaszorítani a viszonteladókat, egy ilyen szervezet átvehetné a piac „irányítását”, és teret biztosíthatna a helyi kistermelőknek. „Az egyik keresztúri termelő tavaly nem tudta eladni a finom paradicsomját, mert a vevők puhának találták, inkább a hosszabb ideig tárolható zöldségeket kedvelték. Úgy látszik, nem mindenki szokta meg a falusi zöldségek ízét” – mutatott rá Sebestyén Csaba, aki szerint a termelőknek is egyre inkább a vásárlókhoz kell igazodniuk a kínálattal. Hasonlóan vélekedik Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője is, aki szerint a vásárlók inkább a szemükkel vásárolnak, így az importált vagy ipari mezőgazdaságból származó – alacsonyabb tápértékű, de egyenletesen érlelt, szebb – termények előnybe kerülnek

Pakot Mónika, a székely­udvar­helyi Civitas Alapítvány képviselője aggasztónak nevezte, hogy a gazdák egyre inkább a nagyobb cégektől vásárolják a magokat. „Eldobjuk a saját magjainkat, amelyek évszázadokon keresztül alakultak ki a mi éghajlatunknak megfelelően, helyettük olyan magokat vásárolunk, amelyek vegyszer nélkül nem életképesek” – jegyezte meg. Pakot Mónika – aki az alapítvány Hagyományos magok – a biodiverzitás megőrzésének kulcsa című projektjének a felelőse – hozzátette, a hibrid magok előállításának célja elsősorban a termés maximalizálása és az ellenállóképesség növelése. „A cégeknek az a fontos, olyan magokat dobjanak a piacra, amelyből minél szebb és minél ellenállóbb termés lesz. Jó esetben azt is megmondják, milyen vegyszeres kezelést ajánlanak a magok és a termés kezelésére. Az ízvilág és a sokfajtaság nem fontos már, ezért kerülnek a standokra a standard zöldségek” – magyarázta Pakot Mónika.

Romániában egyébként csak a minősített, fémzárolt magokat szabad árusítani, így a kereskedelemből csak hibrid magokat lehet vásárolni. Török Jenő egyébként úgy véli, Székelyföldön egyelőre kevesen használnak cégektől vásárolt hibrid magokat, ami előnyt, de hátrány is jelenthet, hiszen a hagyományosan használt magok termése ugyan nem olyan nagy – és persze nem is annyira piacos –, de sokkal finomabb. „Mi amúgy is kevesebb vegyszert, kevesebb műtrágyát használunk, tehát a szegénységünk hasznunkra van ebben az esetben” – magyarázta.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »