A szakszervezetek egyforma bért akarnak egész Európában

A szakszervezetek egyforma bért akarnak egész Európában

POZSONY. Az alkalmazottak képviselõi az uniós bérekre vonatkozó radikális javaslatokkal rukkoltak elõ. Az elemzõk azonban tartanak az efféle intézkedésektõl.

Ugyanannyi munkáért ugyanakkora fizetést – ez az európai munkavállalói szervezetek elképzelése, akik a multinacionális vállalatok esetében egységes bért vezetnének be az egész Európai Unióban.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy például a szlovákiai gépkocsigyártásban dolgozó alkalmazott ugyanakkora fizetést kapna, mint a német vagy franciaországi kollégája. A pozsonyi VW üzem dolgozója a jelenlegi havi 1800 eurója helyett hozzávetõleg 4000 eurót vihetne haza.

Mivel az alkalmazottak képviselõi összeurópai viszonylatban szeretnék átültetni javaslatukat, ez ügyben nyomást kezdtek gyakorolni Brüsszelre.

A munka nem árucikk

Ha javaslatuk átmenne, akkor az a szakszervezetek szerint korlátozná a diszkriminációt, s egyúttal megelõzné a céges költségek bérrel kapcsolatos kiadásokon keresztüli korlátozását. Így nem kerülhetne sor spekulációkra: a gyártás áthelyezésére azokba az országokba, ahol olcsóbb a munkaerõ.

„Tudatosítani kell, hogy bár az emberi munka gyártási kiindulópontnak számít, de az nem árucikk, amirõl egyezkedni lehet. Azt adekvát módon, arra való tekintet nélkül kell értékelni, hogy az hol valósult meg“ – magyarázta a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (KOZ) alelnöke,  Monika Uhlerová.

A befektetõk távozása

A közgazdászok azonban tartanak az ilyen javaslattól, mert szerintük az a szlovákiai gazdaságnak inkább ártana, mint segítene: csökkentené Szlovákia attraktivitását a befektetõk elõtt – hangsúlyozta Martin Kahanec, a Közép-európai Munkakutatási Intézet igazgatója.

Nem mellékes az sem, hogy a fejlettebb uniós országok jobb oktatásüggyel, tudománnyal és az emberi tõke fejlesztésének jobb feltételeivel rendelkeznek. Ezzel is magyarázható a különbség.

Veszélyeztetett munkahelyek

Bár Kahanec úgy véli, valamennyi külföldi befektetõ nem távozna Szlovákiából vagy más közép-európai országból, ám ez az intézkedés több ezer itteni munkahelyet veszélyeztetne. Az egyforma bérek inkább a külföldi államokban dolgozók esetében játszanának szerepet, mert azáltal csökkenne a munkahelyek külföldre történõ áthelyezésének kockázata. Ezért az új tagországok szakszervezeteinek javaslatát a fejlettebb uniós államokban dolgozó kollégáik is támogatják. 

Utolérjük a Nyugatot?

A szlovákiai béremelés üteme uniós viszonylatban az utóbbi hét évben a leggyorsabbnak számított. A hazai átlagpolgár éves jövedelme 2009 óta 11 százalékkal nõtt. Eközben Ausztriában ez idõ alatt szinte nem is emelkedett, Olaszországban pedig csak 1,4 százalékkal nõtt.

Brüsszel visszafogott

Az Európai Bizottság (EB) egyelõre nem hajlik a javaslat felé, bár már harcba kezdett a szociális dömping ellen. Az EB szerint a külföldre kiküldött alkalmazottaknak legalább az adott országban esedékes minimálbért kellene megkapniuk.

Másrészt Brüsszel támogatja a szakszervezeteknek azt az igyekezetét, hogy emelkedjen a minimálbér. Az EB azt is hangsúlyozza, hogy a minimálbér nagyságáról a tagállamok maguk dönthetnek. Annak nem kell egyformának lennie az egész EU-ban, illetve nem is lehet egyforma.

Az állam nagy lehetõségei

Michal Páleník, a Foglalkoztatottsági Intézet (IZ) vezetõje sem ajánlja az egyforma minimálbér uniós viszonylatban történõ bevezetését.  

„Ez nem Szlovákia problémája, nálunk a minimálbér folyamatosan emelkedik. A problémát annak a megtartása jelenti. Az állami alkalmazottak közel egyötöde ugyanis valójában kevesebbet keres“ – magyarázta Páleník. Hozzátette: az államnak, mint a legnagyobb hazai munkáltatónak a kezében a bérszint emelésére vonatkozó nagy lehetõségek vannak  – elsõsorban  jól megfizetheti saját dolgozóit.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »