A szabad véleménynyilvánítás kultúrájának margójára

A szabad véleménynyilvánítás kultúrájának margójára

Vagy amikor a tüntetés felér egy öngóllal! Múlt héten még azt merészeltem leírni, hogy a tüntetőknek és a rendfenntartó erőknek köszönhetően a magyarországi demokratikus választások kétharmados Fidesz győzelmének eredményeit első alkalommal megkérdőjelező budapesti tüntetés aránylag nyugodt körülmények között zajlott le.

Akkor még senki se sejtette, hogy mit hoz a következő hétvégi demonstráció, ami már viszont nem volt annyira békés és szabad sem, mert egyrészt április 30-át dolgozta le előre a magyarországi tüntető, a békés jellegét pedig sok esetben erős alkoholos felbuzdulás is zavarta.

Így joggal feltételezhető, hogy hétfőn, május elseje előestéjén már nem fognak demonstrálni az elégedetlenkedők, hiszen már előre letüntettek „munkaszombaton”.

Pedig pont a május elseje előestjén lenne miért tüntetni! Spontánul visszavágni a szocializmus éveiben erőszakkal kivezényelt tömegekért, az akkoriban valóban ellopott és elcsalt sok-sok választási eredmény miatt – Marx egy geci, Engels se különb, Kádár pedig dupla geci transzparensekkel!

Ellenzéki esti piknik

 

Éljen május elseje, tüntető nép ünnepe! Hurrá, hurrá, hurrá! De hol voltak a régi május elsejéken ezek a mai fiatal tüntetők?  Csak abban a halmazállapotban, amivel klasszikusként először Simicska illette a magyar miniszterelnököt, most pedig utána szabadon a szombati tüntetők is. Mert miénk itt a tér, mi hánytuk össze!

Hírdetés

Mennyire békés tüntetők? Valójában ők jelentik a többséget? Nehogy már!

Többezres elégedetlen tömeg demokráciát követelt szombaton! Az utca demokráciáját! A cső-csele utcára vitele a csúfos választási vereségébe belenyugodni nem képes  ellenzék csele. Miközben nem rossz buli jó időben kint a szabadban szabadon inni, ordítani és demokráciát követelni hamis próféta-szónokok szavait skandálni!

Mindez olyan, mint amikor több góllal nyer az egyik csapat a labdarúgó mérkőzésen és a meccs után az ellenfél hőbölögve kéri számon a végeredményt a győztes játékosokon. Ilyenkor szoktak a nyertesek nemes egyszerűségével felmutatni a világító eredményjelző táblára! Hogy nincs miről beszélni, ott van fehéren – feketén, tessék lenyugodni szépen oda, ahova kell, és legközelebb inkább csak a labdával foglalkozni a szövegelés helyett.

Miközben az ember azért imádkozik, hogy ebből majdan még véletlenül se legyen egy újabb Majdan. Vagy erre megy ki a játék? Ha nem sikerült a választásokon, akkor majd valaki provokálni fog, esetleg visszaüt, esetleg visszalő csak úgy kijevi módra? A recept „jól” bevált máshol is! Most Budapest a „soros”?

Száraz Dénes

Nyitókép: Facebook/vadhajtasok.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »