A spanyol nagykövet nem tud „Soros-tervről”

A spanyol nagykövet nem tud „Soros-tervről”

Csütörtökön ismét az urnákhoz járulnak a katalánok, ám a parlamenti választás várhatóan nyugodtabban zajlik, mint a függetlenségi népszavazás, bár a kérdés ugyanaz: merre tovább Katalónia? José Ángel Lopez Jorrint, Spanyolország budapesti nagykövetét arról faggattuk, nem lett volna-e elkerülhető a konfliktus a katalánokkal, hogyan látják Afrika szomszédságában a migránsválságot, és persze a fociról is szót ejtettünk.

– A spanyol kormányfőnek többször volt lehetősége, hogy leszerelje az egyre irreálisabb katalán törekvéseket. Miért nem lépett korábban Mariano Rajoy?
– A madridi kormány arról tárgyalt a katalán Governnel ebben az időszakban, hogyan segítsen kifizetni adósságait, hogy el tudja látni a közszolgáltatásokat, és folytatni tudja infrastrukturális beruházásait. De a Generalitat tudatosan elhallgatta ezt a párbeszédet. Madrid többször a megértésre szólította a katalán politikusokat, hajlandó lett volna tárgyalni azokról a kérdésekről, amelyekről a Generalitat felvetett neki, a függetlenségi referendumot kivéve, mert nem illett bele az alkotmányos keretek közé. És sajnos – minden bizonnyal ez lehetett a legnagyobb akadály –, az előző katalán kormány csak az ügydöntő függetlenségi népszavazásról akart tárgyalni; de a spanyol kormány nem tárgyalhat a nemzeti szuverenitásról, amelyről az alkotmány értelmében kizárólag a spanyol nép dönthet.

– Miért csak a törvénytelen katalán függetlenségi referendum után állt elő azzal a javaslattal, hogy mégis megadja Katalóniának azt az autonómiabővítést, amelytől 2010 nyarán megfosztotta? Hiszen ezzel megadta a kezdő lökést a függetlenségi folyamathoz.
– Először is, 2010-ben nem szüntették meg az autonómiát; Katalónia az 1978-as alkotmány és autonóm alaptörvényének elfogadása óta európai szinten, de a világon is példa nélküli önkormányzattal rendelkezett a föderális felépítésű országok körében. Ez az autonómia sosem szenvedett csorbát; a katalán országrész önkormányzatának hatáskörei csak erősödtek az eltelt 40 év alatt. Másodszor, októberben a madridi kormány bejelentette a katalán kormánynak, hogy kész átgondolni vele a területi modellt, hogy dolgozzanak együtt a többi politikai párttal az alkotmányos kereteken belül, és a parlament székhelyén. Ugyanis alkotmányunk lehetővé teszi módosítását, de mindig a benne meghatározott törvényeket és határokat tiszteletben tartva, amelyeket mindenkinek be kell tartania, különösen a közhatalmat gyakorlóknak.

– Ezért léptek fel a rendőrök és a csendőrök olyan durván a szavazók ellen?
– A biztonsági erők szakszerűen és arányosan léptek fel, – és ez a legfontosabb – bírósági határozatot hajtottak végre, hogy megakadályozzák egy törvénytelen népszavazás megtartását, mivel a tartományi rendőrség vezetése tudatosan elhanyagolta feladatait. A Generalitat hamis állításai a több mint 800 sérültről ellentétben álltak a valóságban azzal a négy sérülttel, akit másnap kórházban láttak el. Ismertek azok a felvételek is, amelyeket október elsején a rendőrségnek tulajdonítottak, de igazából 2011-es, 2012-es és 2013-as felvételek, és néhány ilyenen az autonóm rendőrség tagjai láthatók (a Mossos d’Esquadra).

– Mariano Rajoy hol egyetért az alkotmány módosításával, hogy rendezze a katalán kérdést, hol visszatáncol. Miért változtatja álláspontját ilyen gyakran?
– Ahogy az előbb említettem, a kormányelnök elfogadta, hogy együtt dolgozik majd az alsóház többi pártjával együtt az új területi modell kidolgozásán anélkül, hogy előre meghatározná ennek a közös munkának a végeredményét. Tudomásom szerint sosem ellenzett ilyen lehetőséget. Az alkotmány módosítása igen fontos és kényes döntés, amely megköveteli, hogy tárgyaljon egymással az összes politikai erő, és a szavazópolgárok is jóváhagyják. Éppen a Szocialista Párt javaslatára alakult meg a spanyol parlamentben egy bizottság, amely tanulmányozhatja ezt a lehetőséget. Sőt, a Néppárt abba is belement, hogy a PSOE egyik tagja legyen az elnöke.

– A függetlenségpárti Katalónia minél több migránst akar, Madrid viszont nem. Soros György a spanyol belpolitikára is hatással van?
– A madridi kormány folyamatosan hangoztatta megegyezési készségét az EU tagállamaival kötött megállapodások ügyében, hogy enyhíteni lehessen a menekültválságot. Sok éve együtt dolgozik azokkal az országokkal, ahonnan a nem hagyományos bevándorlók érkeznek, és amelyeken csak átutaznak, hogy megkönnyítsék az ésszerű migránsmozgásokat, és segítsék azoknak az országoknak a fejlődését, ahonnan elindultak ezek a bevándorlók, de az érkezőknek a spanyol társadalomba való beilleszkedését is. Napjainkban elismerést kapunk Európától a vándorlás mozgásait kezelő rendszer jó működéséért, és mintául szolgál máshol is, hogy így kezeljék ezt a jelenséget a Földközi-tenger középső és keleti medencéjében is. Végeredményben nem lehet azt állítani, hogy Spanyolország és kormánya ellenezné a bevándorlást, inkább a rendezett és törvényes körülmények közötti befogadás híve. Ami pedig Soros Györgyöt illeti, mi nem tudunk semmilyen „Soros-tervről”, legalábbis abban az értelemben, hogy bevándorlókat hozna Spanyolországba.

http://mno.hu/

– A közismerten katalán függetlenségpárti Pep Guardiola szeptember végén is azt nyilatkozta, hogy adott esetben el tudja magát képzelni a spanyol válogatott szövetségi kapitányának. És Ön szerint megtörténhet?
– Nehéz válaszolni erre a kérdésre. Csodáljuk Guardiola urat, a nagy játékost és szakvezetőt. Nem akármilyen sikereket ért el a Barccelonával, a Bayernnel, és most a Manchester Cityvel, amellyel húsz mérkőzés óta veretlen. Én is hallottam, amit Pep Guardiola mondott, hogy elgondolkozott a spanyol válogatott irányításának lehetőségén. De azt is hallottam tegnap vagy tegnapelőtt, hogy politikai pályára lép, ha befejezi edzői pályafutását a Cityben. Ezért ebből a szempontból inkább az a valószínű, hogy valamelyik politikai pártban látjuk viszont Pep Guardiolát, és nem egy másik klub vagy a spanyol válogatott élén. Guardiola nagyon sikeres edző, és elért eredményeit az egész világon elismerik, de attól tartok, hogy nem én vagyok a legmegfelelőbb ember, aki meg tudja mondani, milyen lehetőségei vannak a nemzeti válogatott szakvezetésére.

– Az Adidas olyan mezt tervezett a spanyol válogatottnak, amelyben a köztársasági színek szerepelnek, holott az ország államformája az alkotmányos királyság…

– Sok vitát gerjesztett ez a mez. Szerintem a spanyol nemzeti válogatott mezében nincsenek köztársasági színek. Amennyire tudom, az Ön által említett mezen a vörös, a sárga és a kék szerepel. A kék szín hagyományosan a nemzeti válogatott mezének színe. A II. Köztársaság zászlajában nem kék, hanem bíbor szín van, és ilyen ezen a mezen nem látható. A La Roja mezének színe hagyományosan vörös, a nadrág kék, a sportszár pedig fekete. Most megpróbálták egy sávban egyesíteni a három színt két sorban úgy, hogy a vörös a domináns a másik kettőhöz képest. Lehet, hogy valaki össze tudja keverni a piros-kék színt és a bíbort. De sem nem ez volt a szándék, és nem is ez a szín került fel rá.

– A berlini fal leomlása, és a szovjet tábor szétesése után a volt szocialista államok követendő példaként tekintettek Spanyolországra, ahol békésen zajlott a diktatúrából a demokráciába való átmenet. De Spanyolország mit tanult térségünk elmúlt 27 évéből és a korábbi előtörténetből?
– Spanyolországban a demokratikus átmenet idején, az ország vezetői azon igyekeztek, hogy előrenézzenek, és szilárd demokratikus rendszert építsenek, és nem akartak beleesni a visszavágás és a revizionizmus hibájába esni. A berlini fal leomlása, és az egykori Szovjetunió felbomlása után véleményem szerint Európának ugyanezt a folyamatot ajánlották fel.: az együttélés rendszerének építését a demokratikus szabadságjogok keretei között. A demokrácia új megerősítése ugyanis a diktatúrák és más totalitárius rezsimek elutasításával jár együtt. De ez olyan feladat, amely minden európaitól mindennapos erőfeszítést vár el. Szerintem ez a fő tanulság, hogy naponta kell megküzdeni a demokráciáért és a szabadságért, és közben vigyázni is kell rá.

– Egy éve, a brit állam uniós távozásának közelsége miatt nagyon felértékelődött Spanyolország szerepe Németország szemében. Spanyolország miben, hogyan tudja majd pótolni Nagy-Britanniát?
– Spanyolország nem akar Nagy-Britannia helyébe lépni, minden tagállam a maga adottságaival és lehetőségeivel segíti az Uniót. Nagy-Britannia már belépése óta sokban hozzájárult az EU erősítéséhez. Kilépése nagy veszteség, sajnáljuk is; de ez a brit nép döntése, amit tiszteletben tartunk. Most a jövőre kell gondolnunk, és a spanyol kormány szerint pedig ki kell használni ezt a momentumot, hogy új lendületet adjunk az európai integrációnak, a még több Európa elérése érdekében. Néhány hónapja még 28 tagállam építette az Európai Uniót. Hamarosan csak 27.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »