A siralmas vasúti közlekedés a kormány érdektelenségét tükrözi

„Az utóbbi 35-36 évben egyetlen új vasúti pálya sem épült Szlovákiában, ami komoly problémát jelent. Ha nemzetközi viszonylatban versenyképesek akarunk lenni, arra kellőképpen fel kell készülni. Ugyanis Szlovákia jó fekvésének köszönhetően híd lehetne Európa nyugati és keleti fele között, amihez hozzájárulhatna a nívós vasúti közlekedés is” – nyilatkozta Filip Hlubocký, a Szlovák Állami Személyszállító Vasúti Társaság (ZSSK) vezérigazgatója a Nasadoprava.sk hírportálnak.

Továbbá azzal folytatta, hogy Szlovákiában hosszú idő óta csak az autópályák építését finanszírozzák és szorgalmazzák, a vasútvonalak pedig évtizedek óta háttérbe szorulnak. Ezt a hátrányt néhány év alatt lehetetlen behozni. A Szlovák Állami Személyszállító Vasúti Társaság szorosan együttműködik a másik vasúti társasággal is (ŽSR) egy közös stratégia kidolgozásán, amellyel emelhetnék a vasúti közlekedés és infrastruktúra színvonalát.

– vélekedett a vezérigazgató.

A Szlovák Állami Személyszállító Vasúti Társaság az állammal 10 évre szóló szerződést kötött. Ez azt jelenti, hogy az állam meghatározott szolgáltatásokat kíván meghatározott vasútvonalakon konkrét kivitelben. Ebben az évben ez 33 millió kilométernyi táv és a társaságnak naponta 1500 vonatot kell forgalomba állítani.

Ezeket a szolgáltatásokat az állam évente megrendeli, majd előleg formájában fizeti. Aztán következik az elszámolás, azaz az állam kifizeti a teljesítmény és a gazdasági költségek közötti különbséget.

Ezzel összefüggésben azonban a vasúti társaságnak is nőnek a költségei, több pénz kell a bérekre, a villamosenergiára, a szolgáltatásokra. A sűrűbb járatokkal az államnak több pénzt kell juttatnia a vasúti társaságnak.

A vasúti társaság kiadásai közül a legnagyobb tételt az alkalmazottak bérezése jelenti, amely 2016 óta 24 százalékkal növekedett. Emelkedett azonban a villamosenergia és az üzemanyag ára is.

Hírdetés

Filip Hlubocký kihangsúlyozta, hogy a vasúti pályák sok szakaszon nagyon rossz állapotban vannak, amely csak tovább emeli a költségeket.

Példaként említette a Pozsony-Besztercebánya közötti szakaszt, amelyet a vonat 3,5 óra alatt tesz meg, míg a Pozsony-Zsolna közötti felújított szakaszon a szerelvény 160 kilométer óránkénti sebességgel haladhat, a közlekedés gyorsabb és egyenletesebb.

2014 óta, amikor a kormány bevezette az ingyenjegyeket, megnőtt az érdeklődés a vonatközlekedés iránt.

Nagy valószínűséggel a mai tanulók, akik most térítésmentesen utaznak, a jövőben, amikor már fizetniük kell a jegyért, akkor is a vonatközlekedést választják majd. Erre pedig fel kellene készülni.

Csehország egy lépéssel Szlovákia előtt jár, ami a vasútvonalak sűrűségét illeti. Svájc  lehetne azonban a legjobb példa a vasúti szolgáltatások tekintetében is.

Ennek köszönhetően Svájcban magas színvonalú vasúthálózatot, infrastruktúrát építhettek ki, amely az embereket a vonattal való közlekedésre ösztönzi. Összehasonlításképpen: Szlovákiában az egyének átlagban évente 14-szer veszik igénybe a vonatközlekedést, Svájcban 70-szer, Csehországban 17-18 alkalommal.

„Svájcban ha elszállásolást kérünk egy szállóban, automatikusan adják a jegyet a tömegközlekedésre is. Ez annak eredménye, hogy éveken keresztül komoly összegeket fordítottak a vasúthálózat kiépítésére” – indokolta Filip Hlubocký.

(webnoviny/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »