A technológiai vívmányok által megváltoztatott médiatérben a sajtó elveszítette kizárólagos tájékoztatási funkcióját, sok esetben egyre inkább politizáló szereplővé válik – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára Budapesten.
Résztvevők a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban címmel rendezett nemzetközi médiakonferenciáján – MTI/Soós Lajos
A technológiai vívmányok által megváltoztatott médiatérben a sajtó elveszítette kizárólagos tájékoztatási funkcióját, sok esetben egyre inkább politizáló szereplővé válik – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtökön Budapesten.
Orbán Balázs nyitotta meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban című kétnapos nemzetközi médiakonferenciáját.
Az államtitkár, aki egyben az MCC kuratóriumi elnöke is, úgy vélekedett: fentiek fényében nem meglepő, hogy a valóságtól elrugaszkodott gondolatokat lehet olvasni a sajtóban.
A konferencia lebonyolításával esély nyílik arra, hogy ne csak ezt a diagnózist állítsák fel, hanem terápiával is előálljanak – fogalmazott.
Magyarországról sokszor írnak úgy, hogy a hatalmon lévő jobboldali kormány felszámolta a médiapluralizmust, a szabad sajtót, a vélemények sokszínűségét, ez azonban hamis vád, amelytől az igazság nem is állhatna távolabb – mondta Orbán Balázs.
Szavai szerint ez a – főként balliberálisok által festett – lesújtó kép tipikus tünete annak a jelenségnek, hogy a sajtó egyre inkább politizál.
A kuratóriumi elnök felidézte, hogy a nyilvánosságot formáló szereplők a történelem során jórészt végig monopolhelyzetben voltak. A feudális rendszerek felbomlásával, a polgárosodással egyre nőtt a népesség igénye arra, hogy beleszóljon a közügyekbe.
A parlamentáris demokráciák létrejöttével alapvetően átalakult a sajtó szerepe, az egész nyilvánosság demokratizálódott. Az internet pedig újabb döntő forradalmi változást indított el – mondta.
Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy a digitális innovációk könnyebbé tehetik az emberek életét, de egyszersmind kihívást is jelentenek.
A technológia előretörésével „egy új intellektuális divat uralkodott el”, és a liberalizmus behódolt ennek a „szellemi széljárásnak” – fogalmazott.
A mostani progresszív liberálisok úgy gondolják, hogy fel kell világosítani, öntudatra kell ébreszteni az embereket. A sajtó feladatának a liberális politikai program képviseletét tartják, nem pedig a hiteles tájékoztatást, a vélemények sokszínűségének megőrzését – hangoztatta a kuratóriumi elnök.
A magukat liberálisoknak tekintő médiumok önmeghatározásuk szerint mindig függetlenek és objektívek, miközben ítélőszék elé állítanak mindenkit, aki másként gondolkodik – jelentette ki.
Orbán Balázs úgy vélekedett: a néhány megmaradt klasszikus liberális sajtóorgánum mellett a konzervatív médiapiaci szereplők feladatává vált, hogy tájékoztassanak, érvényesítsék a hír szentségét. Az új liberális médiumok ugyanis kiléptek a korábbi keretek közül, egyértelmű szerepet vállalnak a politikai, ideológiai küzdelmekben – fűzte hozzá.
A kuratóriumi elnök megjegyezte, hogy a konferenciára rendkívül eltérően gondolkodó emberek jöttek el a világ különböző tájairól.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója azt mondta, a közösségi hálózatok nagyban megváltoztatták, hogy az emberek miként gondolkodnak a hírekről. Már máshogyan keletkeznek, és másként is tekintenek a cikkekre a fogyasztók – tette hozzá.
Ő is kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben hatalmas változásokon ment át a média. Az utóbbi időben már algoritmusok működnek: programok, nem is emberek döntenek arról, hogy egy hír sokakhoz jusson el, vagy adott esetben senkihez se.
A konferencián egyebek mellett érintik majd az újságírás kihívásait, a közösségi médiát, az objektivitást, valamint a digitalizáció hatását a nyomtatott sajtóra – közölte Szalai Zoltán.
A főigazgató jelezte, hogy az MCC több mint huszonöt éve foglalkozik tehetséges fiatalok oktatásával. Már tízéveseket is támogatnak, és egészen a doktori képzés végéig segítenek egyeseket. Az MCC egyre jobban terjeszkedik: már huszonhárom oktatási központot működtet szerte a Kárpát-medencében. Néhány éven belül harmincöt helyszínen több mint tízezer fiatalt szeretnének nevelni – mondta Szalai Zoltán.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
