A román állami intézmények veresége

A romániai egészségügyi rendszer elvesztette a Covid–19 elleni harcot – csúszott ki a hétvégén a később mérsékelt meggyőző erővel cáfolni próbált beismerés Raed Arafat belügyi államtitkár, az országos operatív törzs illetékese száján.
Amit a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fejlemények kapcsán azzal lehetne pontosítani: a román állami szervek gyakorlatilag mindegyike – az egészségügytől kezdve a rendészeti intézményekig – vesztésre áll a pandémia leküzdésében, képtelenek ugyanis feladatuk szakszerű, és a helyzet megkövetelte határozottsággal és professzionalizmussal való végrehajtására.

Itt van mindjárt a jászvásári Szent Paraszkéva-zarándoklat kapcsán kirobbant botrány, amely amiatt tört ki, mert a helyszínre érkező többezres tömeg sérelmezte: a hatóságok nem hajlandóak odaengedni őket a népszerű ortodox szent ereklyetartójához. A csendőrség az egyre magasabbra törő indulatok miatt meghátrált, így az emberek tömött sorokban az ereklye elé járulhattak. Holott idén, a járvány jegyében telő 2020-as évben ezt a zarándoklatot egyáltalán meg sem szabadott volna szervezni.

Az, hogy az államban államként viselkedő román ortodox egyház ezt mégis megtehette – és talán nem kockáztatunk nagyot, ha már most kijelentjük: büntetlenül –, a román állami szervek tehetetlenségének és a „mindenható” ortodoxok előtti meghunyászkodásának legékesebb bizonyítéka. Hiszen emlékezetes: amikor nyár elején ugyancsak a járványhelyzet miatt a csíksomlyói búcsú is kiemelt veszélyforrásnak minősült, a római katolikus egyház alkalmazkodott a járványhelyzethez, és lemondta a zarándoklatot. Az emberek pedig fegyelmezetten tudomásul vették, hogy idén legfeljebb a televízió képernyőjén keresztül lehetnek részesei a búcsúnak.

Hírdetés

Ehhez képest Jászvásáron az ortodox illetékesek a hatóságok nyomására, félszájjal fújták le a zarándoklatot, amihez az is szükséges volt, hogy hatóságilag mindenkinek megtiltsák a belépést a helyi ortodox székesegyházba, akinek nem a városba szól a személyi igazolványa. A szent emléknapján pedig az előzetes felhívások ellenére mégis ezrek utaztak a városba, hogy az ortodox illetékesek által közszemlére tett ereklyetartó elé járuljanak, és miután a hatóságok megpróbálták betartatni a szabályokat, miszerint ezt csakis a helyi illetőségűek tehetik meg, a tömeg agresszívvá vált. A csendőrség pedig visszakozott – az utólagos magyarázat, miszerint ezzel a helyzet elfajulását és az erőszakos cselekményeket akarták megakadályozni, meglehetősen érdekes egy rendvédelmi szerv részéről.

Az egész szituáció a húsvéti botrányt idézi, amikor a római katolikus és protestáns egyházak és hívek – a járványhelyzetet tudomásul véve – lemondtak a templomi rendezvényekről, az ortodox misztikumhoz közel álló Marcel Vela belügyminiszter viszont egy ájtatossági roham nyomán a többi egyházzal szemben durván diszkriminatív különalkut kötött az ortodoxokkal, miszerint a hívek legalább a templomok elé elmehetnek a húsvéti lángért. Ezt ugyan szerencsére a felháborodás miatt végül sikerült megakadályozni, de a mostani incidenssel együtt jelzi: a belügyi intézmények – jelen pillanatban a minisztérium fejével együtt – inkább a probléma, nem pedig a megoldás részét képezik a járványhelyzet ügyében.

És ha már belügy. A másik rendvédelmi szerv, a rendőrség is szépen leszerepelt az utóbbi napokban, hiszen kiderült, hogy maguk a vezető beosztású rendőrök azok, akik a legmagasabbról tesznek a járványügyi szabályok betartására. Bihar megyében a volt megyei helyettes rendőrfőkapitány szervezett 350 fős lagzit a fia számára, fittyet hányva minden tiltásnak – az esküvőn rendőrök és ügyészek is a meghívottak között voltak –, és még neki állt feljebb, amikor megjelentek a hatóságok, és lefújták a rendezvényt, majd bűnügyi eljárás indult az ügyben.

Ugyancsak rendőr volt a vőlegény egy másik Bihar megyei lagziban, ahol az elsőhöz hasonlóan végül kiderült, hogy a menyasszony koronavírusos, és násznép szintén népesebb volt százfősnél – súlyosbító körülmény, hogy a menyasszony mindkét esetben egészségügyi dolgozó.

Mindezek fényében nincs miért csodálkozni azon, ha az emberek jó része úgy gondolja: a megszorítások semmire sem jók, hiszen egyes intézmények mentesülnek a betartásuk alól, miközben azon intézmények képviselői, amelyeknek a betartatásuk lenne a feladatuk, elöl járnak az előírások szabotálásában. Eközben a kormány – amelynek tagjait anno először kapták rajta, hogy maszk nélkül tartózkodnak a munkahelyükön, és éppen buliznak – nem győz sopánkodni, miért van az, hogy a polgárok nem akarják betartani az óvintézkedéseket.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »