A rendszerváltás után Soros György Pozsonyban alapított volna egyetemet. Prágában is kudarcot vallott

A Közép-európai Egyetemről azt beszélték, hogy a mai parlament épületében kapott volna helyet – a bársonyos forradalom utáni Szlovákia azonban eljátszotta a lehetőséget. 

 

Nem sokkal 1989 novembere után Szlovákiába érkezett Soros György, és azt mondta, hajlandó milliókat adományozni a Közép-európai Egyetem megalapításához. A pénzügyi guru és a befogadó migrációs politikai egyik meghatározó alakja azonban tanúja volt egy pozsonyi nacionalista tüntetésnek, ahol antiszemita elemek is hallatták hangjukat. Soros erre fogta magát, és az egyetem ötletét inkább átvitte Budapestre, és ott alapította meg – írta a DennikN.sk.

 

A Közép-európai Egyetem története jól mutatja a rendszerváltást közvetlenül követő hetek döntéseit és kudarcait: a nagy terveket és a tehetetlenséget a megvalósításuknál, az eufóriát és a hisztériát, az európai nyitást és a politikai provincializmust.

 

Mindent megígértek neki, amit csak tudtak

 

„1990-ben kerestük a kapcsolatokat Amerikával, Kanadával, Nyugat-Európával, hogy minél hamarább láttassuk magunkat. Soros egyike volt azoknak, akik az elsők között jelentkeztek, és volt pénze”

 

Emlékezett vissza az említett időszakra Rudolf Schuster, aki akkor a parlament elnöke volt. Szigeti László, a Kalligram Könyvkiadó tulajdonos-igazgatója, aki Budapesten találkozott Sorossal, a következőképp írta le a történet kezdetét.

 

„Úgy kezdődött, hogy Soros értesített engem arról a Közép-európai Egyetem tervéről. Akkor erről még semmit sem tudtam. (…) Megkérdezte tőlem, hogy nem tudnék-e leszervezni egy találkozót a szlovák kormányfővel”

 

A találkozó végül megtörtént, és a Schusterrel illetve Milan Čič kormányfővel folytatott egyeztetésen Soros kijelentette, 25 millió dollárral hajlandó támogatni az egyetem létrejöttét.

 

„Remek találkozó volt. Ezek a fiúk megígértek minden, amit csak tudtak. Ez tipikus, a mi politikusaink mindig mindent megígérnek. Meglepődtek az összeg miatt, de ebből semmit sem valósítottak meg [a tervekből]”

 

Idézi a Szigeti visszaemlékezését a DennikN.

 

Ján Pišút, a rendszerváltás utáni első iskolaügyi miniszter szerint nem Soros feltétele volt, hogy a parlament épületében jöjjön létre az egyetem.

 

„Valaki ezt javasolta Sorosnak, és neki tetszett az ötlet.”.

 

Az épületet 1986-ban kezdték el építeni, Soros megjelenésekor épp azon gondolkoztak, mi legyen sorsa. Schuster a közvélemény álláspontjára volt kíváncsi. A szlovák nemzeti érzületű polgárok részéről gyorsan érkezett a választ. 1990 elején a szlovákiai sajtóban többször is megjelent a Štúr Társaság felhívása:

 

„Örömmel fogadjuk egy ilyen egyetem megalapításának ötletét, nagy szükség van rá, de hogy azt eredetileg a SZNT (Szlovák Nemzeti Tanács – szerk. megj.) számára tervezett épületbe helyezzék el, szóba sem jöhet. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy ez az amerikai magyar vállalkozó, Soros György alapítványán keresztül történjen. Feltételezzük, hogy álláspontunkat nem kell különösebben kifejtenünk”

 

November után a Štúr Társaság, az SNS és a Matica slovenská elkezdtek megmozdulásokat szervezni az önálló Szlovákia létrejötte érdekében.

 

Két különböző elképzelés

 

Az egyetem megalapítása először 1989-ben egy nemzetközi szemináriumon merült fel, amit a horvátorszgi Dubrovnikban tartottak. Több jeles cseh és szlovák személyiség is részt vett a találkozón.
Az egyetem több középeurópai intézet hálózataként indult volna, amelyben magyarországi, csehszlovák, lengyel, osztrák és több más ország inézményei kapcsolódtak volna be. A vasfüggöny leomlása lehetőséget adott egy valódi, kampusszal rendelkező egyetem létrehozására. Ekkor került a képbe Pozsony.

 

 

Elsősorban a Pozsony-Bécs-Budapest háromszög miatt tetszett a pozsonyi helyszín. És volt még egy oka: nem akarta, hogy magyar intézményként emlegessék, ezért sem esett először Budapestre a választás.

 

Szigeti – elmondása szerint – beszélt Sorosnak Pozsony hátrányairól:

 

„Elmagyaráztam neki, hogy a régió fővárosai közül a leggyengébb láncszem Pozsony. Budapest és Prága nagy erős történelmi háttérrel bírnak. Meg kellene erősíteni a szlovák társadalom liberális és polgári identitását”

 

Szigeti szerint a „gyengébb” támogatása Soros alapvető jelleméhez tartozik.

 

Az egyetem ötletének támogatói azt várták volna, hogy az intézmény a Bécs-Pozsony-Budapest háromszögön belül megerősítse Pozsony tudományos és művelődési szerepét.

 

A tudományos élet néhány szlovák képviselője ellenben más ötlettel hozakodott elő. Ők egy Közép-európai Egyetem helyett egy Szlovák Európai Egyetemet szerettek volna létrehozni, ahol a szlovák emigránsok gyermekei szlovák nyelven tanulhattak volna, illetve az érdeklődők is, akik megismerkedhettek volna ott a szlovák néprajzzal, történelemmel és irodalommal.

 

 

Középpontban a politikaformáló tantárggyal

 

 

Sorosnak végül Jozef Markuš segített a későbbi parlament épülete helyett egy másikat találni – érdekes módon az az ember segített a magyar származású milliárdosnak, aki később a Matica slovenská elnöke lett. Mindenesetre nem nagyon törte magát, rendkívüli mértékben visszafogta a munka menetét.

 

1990 tavaszán olyan hírek kezdtek el terjedni, miszerint Pozsonylivgetfalun jön létre a Közép-európai Egyetem, a szlovák, a magyar és az osztrák hármashatár találkozásánál.

 

Bár a kormányfő és a házelnök el volt ragadtatva Soros ajánlatától, ők maguk nem intézkedtek az ügyben, elsősorban a közelgő (első demokratikus) választások miatt. Ráadásul kompetencia hiányában nem volt senki, aki hivatalosan is eljárhatott volna az ügyben.

 

1990 májusában a kormány elé került a Közép-európai Egyetem megalapításáról szóló projektterv. Ekkor már Pozsony csak az intézmény ökológiai központjának adott volna otthont, Soros elkezdett szétnézni Prágában és Budapesten is.

 

Sorost nem érdekelték a természettudományok. Elsősorban a politikai, gazdasági képzésre és a társadalmi tudományokra helyezte a hangsúlyt.

 

Politikai akarat hiányában

 

1990 októberében az iskolaügyi minisztériumban kidolgoztak egy tanulmányt a Közép-európai Egyetem Előkészítő Intézményéről. Ennek szerepe gyakorlatilag a Academia Istripolitana és a Soros-féle egyetem összekapcsolása volt.

 

1991 március 14-én az egyetem létrejöttének esélye végérvényesen elillant. Az Academia Istropolitana igazgatója, Kamil Sarka hivatalos levelet kapott arról, hogy Pozsony nem vehet részt a Közép-európai Egyetem projektjében.

 

Az Academia nem ért el különösen kiemelkedő eredményeket, sokat ártott neki Mečiar kormánya, leginkább mikor Eva Slavková (SNS) akkori iskolaügyi miniszter leváltotta az egész vezetőséget, helyükre pedig saját embereit ültette.

 

A projekt végül a politikai akarat hiánya miatt bukott el. Még ahhoz is kevés volt a tisztviselők hajlandósága, hogy egy elfogadható épületet ajánljanak fel a kezdeményező amerikai milliárdosnak. Ellenben Prága készséggel ajánlotta fel segítségét, hogy otthont ad az egyetemnek.

 

Prágában Klaus vetett neki véget
A Közép-európai Egyetem prágai központja 1991-ben kezdte meg működését, a szociológiai és gazdaságtani egyetem bármiféle akkreditáció nélkül indult, vagyis akik elvégezték, nem kaptak hivatalosan is elismert diplomát.

 

Az egyetem kezdeti támogatottsága az 1992-es választások után megszűnt, a cseh kormányfő, Václav Klaus nem kívánta támogatni tovább Soros egyetemét a többi egyetem rovására. Ráadásul végig csak alapítványként működött, soha nem ismerték el főiskolaként.

 

A fenti okok miatt Soros végül Budapest mellett határozta el magát, és a szociológiai tanulmányokon kívül Magyarországra költöztette a Közép-európai Egyetemet. Azóta is ott működik, Soros 20 millió dollárral támogatja évente. 2001-ben kirívónan magas összeggel támogatta az intézményt: 250 millió euróval.

 

 

DennikN.sk, Körkép.sk

Niytókép: szeretlekmagyarország.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »