A rendszerváltás nyertesei és vesztesei a tévében

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei a tévében

Ez rólunk szól, és nekünk szól – lelkendezett egy rajongó. És tényleg nehéz lenne magyarabb sorozatot kitalálni az Aranyéletnél: mutyik, korrupció, opportunizmus, csak néhány a témák közül. Az HBO saját készítésű produkciója ősszel visszatér a második évaddal, amely a rendszerváltás nyerteseire és veszteseire koncentrál majd. Hiszen minden, ami ma történik Magyarországon, a rendszerváltásban gyökerezik – hangzott el a sorozat csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Lassan remélhetőleg eljutunk oda, hogy ha „a magyar sorozat” kerül szóba, nem Lenke néni rezignált vegyesbolti hangulatjelentései vagy Hunyadi főtörzs tigrisbukfencei jutnak eszünkbe elsőként. Az elmúlt években több olyan tévés produkció is készült itthon, amely valódi minőséget képvisel, sőt akár a nemzetközi mezőnyben is megállja a helyét. Ezek egyik legszebb példája az Aranyélet, amelynek tavaly vetített első évadát mind a közönség, mind a kritika kitörő lelkesedéssel fogadta.

Ízig-vérig magyar produkció

Itthon az HBO Go szolgáltatásában többen látták az első epizódot, mint bármelyik Trónok harca-részt. Nem csoda, hogy a rajongók még petíciót is indítottak a sorozat folytatásáért. Ők most megnyugodhatnak, az Aranyélet ősszel visszatér a második évaddal, amelynek kulisszatitkairól az alkotók sajtótájékoztatón meséltek csütörtökön.

Az HBO magyarországi receptje, hogy sikeres külföldi mintákat vesz át. A Terápia és a Társas játék izraeli, az Aranyélet finn eredeti után készült el a hazai viszonyokhoz alakítva. Igaz, utóbbi esetében csak az alap maradt meg, a történet teljesen elszakadt a finn mintától, így ízig-vérig magyar produkció született.

Ennek ellenére a siker nem állt meg az országhatárnál: a sorozat premieréről még a Hollywood Reporter is beszámolt. A produkció pedig később számos hazai és nemzetközi elismerést gyűjtött be. Promóciós videóit két kategóriában is díjazták a tavalyi Kreatív Craft Awardon, nyert az Aranyszem Operatőr Fesztiválon, idén márciusban pedig három arany- és két ezüstszobrot hozott haza Barcelonából, a PromaxBDA európai tévés szakmai gáláról. A sorozat elnyerte a Televíziós Újságírók Díját, és Ónodi Esztert a legjobb női főszereplőnek választotta a hazai újságírószakma. Az Aranyélet ráadásul első magyar sorozatként külföldön is képernyőre került: Lengyelországban és Csehországban is bemutatták.

Oligarchák és korrupt határőrök

„Jó a forgatókönyv, jók a párbeszédek, jó a rendezés, jók a színészi alakítások, jó a képi világ – és ez az egész még magyaros is” – írtuk az Aranyéletről korábban. A siker titka valószínűleg éppen az, hogy erre a magyar ízre nagyszerűen ráérzett az alkotógárda. Tasnádi István író, drámaíró vezetésével a mindennapi környezetünket jelenítették meg a képernyőn, persze kissé felturbózva.

De Miklósiék életében valóban ott volt minden, ami a bűnügyi rovatokból, a pletykalapokból vagy a városi legendákból ismerős lehet számunkra. A család – Ónodi Eszter, Döbrösi Laura, Thuróczy Szabolcs és Olasz Renátó alakításában – a második évadban is visszatér, ahogy az Anger Zsolt játszotta gengszter is. Sőt, még az előéletüket is megismerhetjük: a sorozat visszatekint a rendszerváltás környékére. Mert napjaink minden eseménye abban gyökerezik – fogalmazott Mátyássy Áron rendező.

Felbukkannak új alkotók – Tasnádi egyéb elfoglaltságai miatt Lengyel Balázs lett a vezető író –, és új szereplők is: Kiss Andrea, ifjabb Vidnyánszky Attila, Fehér László, Kovács Tamás és Végh Zsolt, aki a rendszerváltás nyerteseinek táborát erősíti, egy tipikus oligarchát személyesít majd meg. Valóság és fikció így ismét veszélyesen közel kerül egymáshoz. Tasnádi István ezzel kapcsolatban elmesélte, az első évad egyik jelenetében korrupt határőrökről írtak, néhány nappal később pedig a rendőrség a valóságban is letartóztatta a fegyveres testület több tagját, akik pénzért szemet hunytak a csempészés fölött.

Ősszel megtudhatjuk, mi válhat még valóra az Aranyélet Magyarországából.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »