A globális minimumadó és az apák szülési szabadságáról is beszéltek.
A globális minimumadóról, a szülés utáni apaszabadság emelésről, valamint a rendőrök helyzetéről beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának első napján napirend előtt.
LMP: a globális minimumadó a német tőke kiszolgálásáról szól
Ungár Péter (LMP) frakcióvezető a globális minimumadó mellett érvelve azt mondta: az nem a magyar szuverenitásról szól, hanem arról, hogy a kormánnyal stratégiai partnerségben levő multicégeknek ne kelljen megemelni a társasági adójukat. Szerinte az egész magyar gazdaságpolitika a német tőke kiszolgálására épül, és a globális minimumadóval egyetértenek a magyar emberek. Azzal viszont nem értenek egyet, hogy a kormánynak fontosabb, hogy az Audi 9 százalékos társasági adót fizessen, mint az, hogy megemeljék a közalkalmazottak bérét – mondta.
Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta: a multinacionális nagyvállalatok, amelyek Magyarországon beruháztak és munkahelyeket teremtettek – hozzájárulva ahhoz, hogy a 2010-es tíz százalékról négy százalékra esett vissza a munkanélküliség – technológiát, kereskedelmi kapcsolatokat, exportlehetőséget is hoztak.
Azzal, hogy a globális minimumadó nemzetközi kampányára rácsatlakozott a baloldal, újfent azt mutatja, hogy megint fontos jogköröket adnának ki a nemzeti kormány kezéből és „állandóan adóemelésen törik a fejüket” – vélekedett.
Párbeszéd: emeljék duplájára a szülés utáni apai pótszabadságot!
Tordai Bence (Párbeszéd) frakcióvezető arról az európai uniós irányelvről szólt, amely kimondja, hogy a szülés utáni apai pótszabadságot legalább 10, ikrek születésénél 14 napra kell emelni. Ez pontosan duplája a jelenlegi magyar szabályozásnak és a férfiak mellett az édesanyáknak is segít, hogy ne maradjanak magukra azokban a napokban, amikor a család együttléte minden más időszaknál fontosabb – fejtette ki.
Ezért nyújtott be a Párbeszéd törvénymódosítást arról, hogy Magyarországon is vezessék be az uniós irányelvnek megfelelően az „apanapok” megduplázását – mondta.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: a magyar jövőt a magyar családok írják. Tájékoztatása szerint Magyarország a szülési szabadság terén élen jár az EU-ban a nőknél és jelentősen bővítette az apák támogatásait is, akik gyesre, gyedre és gyetre is mehetnek, emellett igénybe vehetik a gyermekápolási táppénzt is.
Jelezte: a kormány eleget fog tenni az uniós jogból eredő kötelezettségeinek, mert az a célja, hogy egyre könnyebb legyen Magyarországon családot alapítani és gyermeket nevelni. Ezért is növelték 2010 óta három és félszeresére a családok támogatására fordított összegeket.
Kitért arra is, hogy 2011-hez képest 5,4 százalékkal nőtt a születések száma az országban.
Mi Hazánk: a rend egy erős állam alapja
Dócs Dávid (Mi Hazánk) szerint káosz uralkodik a rendvédelemben, a rendőrség nem képes kielégíteni a társadalmi igényeket, nem vonzó az életpályamodell, nincs szakmai megbecsülés és az utánpótlás sem megfelelő. A rendőrök kevesen vannak, fáradtak és alulfizetettek.
A Mi Hazánk szerint a rend az alapja mindennek, az nem lehet „politikai alapon eldöntött társadalmi hiánycikk”, ezért a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását újra meg kell tárgyalni, szakmai alapon kell a demotiváltságot kezelni és jelentős béremelést kell végrehajtani a szektorban – mondta a politikus.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy a Mi Hazánk többször is provokálta a rendőrséget, jogsértéseket követett el azért, hogy bekerüljön a hírekbe. Egyetértett az ellenzéki képviselővel abban, hogy a rend az erős állam alapja és rendőröket tisztelet illeti meg.
Emlékeztetett: a kormány morális és anyagi értelemben is igyekezett megbecsülni a rendőröket, idén – a béremelés és a fegyverpénz miatt – 197 milliárd forinttal több anyagi elismerésben részesültek, mint 2021-ben. Arról is beszélt: 2010-hez képest több mint háromezer fővel nőtt az állomány létszáma, a veszélyhelyzet utáni felmondások miatti egy százalék körüli fluktuáció pedig nem jelentős.
MSZP: nem a közszférán kell spórolni
Komjáthi Imre (MSZP) azt kérte, hogy ne azokon a munkavállalókon spóroljon a kormány, akik „az országot a hátukon viszik”, ne a közszférán spóroljon, hanem inkább a politikai kinevezetteken. Ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy a kormány tömeges leépítésekre készül a közigazgatásban, pedig a létszámhiány már így is gondot okoz, a megüresedő helyeket nem tudják betölteni az alacsony keresetek miatt – mondta.
Úgy látja, a kormány magán viszont nem akar spórolni, a saját fizetésüket emelik, sok új államtitkárt, biztost neveztek ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: a bérből és fizetésből élők számíthatnak a kormányra, ez a kormány nem megszüntetett munkahelyeket az elmúlt 12 évben, hanem újakat hozott létre, és jelentősen csökkent a munkanélküliség. Semmilyen államigazgatási terület nincs, ahol bármilyen leépítésre szükség lenne – hangsúlyozta. Hozzátette: az elmúlt években több alkalommal fizetésemelést adtak a közalkalmazottaknak.
Megjegyezte: a jelenlegi kormány csökkentette jelentősen a parlamenti képviselők létszámát.
Kitért rá: az elmúlt években emelkedtek a reálbérek, és a kormány több intézkedést hozott az emberek megélhetésének segítésére, így például bevezette az árstopokat.
KDNP: a fővárosi baloldal is felült a brüsszeli „dilivonatra”
Hollik István (KDNP) elmondta, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt egyre keményebb a gazdasági válság, amelyet tovább ront az elhibázott brüsszeli szankciós politika és a baloldal kifejezetten veszélyes ötletbörzéje. Úgy fogalmazott, a brüsszeli „dilivonatra” a fővárosi baloldal is felült, a főpolgármester-helyettesek abban látják a háborús infláció letörését, hogy a magyarok hagyják maguk mögött az autót, szálljanak tömegközlekedésre, változtassanak hűtési-fűtési szokásaikon. Szerinte ezek a képtelen ötletek odavezetnének, hogy a háborús infláció megmarad.
Közölte, a baloldal őrült ötleteivel szemben a 2023-as költségvetés képes megvédeni a magyar embereket, mivel az létrehozza az összesen 1450 milliárd forintos rezsivédelmi és honvédelmi alapot. Hozzátette: fontos, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon, ezért mondanak a többi között nemet a globális minimumadóra. Jelezte, a családok és a nyugdíjasok védelme a Fidesz-KDNP-nek továbbra is prioritás.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, akkor készít jó költségvetést a kormány, ha figyelembe veszi a külső tényezőket, a háborús inflációt, az energiaválságot, amelyet az EU képtelen kezelni. Közölte, a 2023-as költségvetés a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése, ezeket a célokat úgy tudják elérni, hogy közben érdemben csökken a költségvetés hiánya és nem lesz megszorítás.
A büdzsé kiemelten kezeli a családokat, a gyermekvállalást, egyetlen programban sem lépnek vissza a családok támogatásával kapcsolatban – mondta, jelezve, a kormánynak az is célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.
Fidesz: a globális minimumadó nem szolgálja Magyarország érdekeit
Bánki Erik (Fidesz) szerint a háború hatásaként az egész világon magas az infláció, Közép-Kelet-Európában azonban Magyarországon a legalacsonyabb az infláció, köszönhetően az októberig maradó árstopoknak. A baloldal támogatását kérte a családokat segítő intézkedésekhez.
Szólt arról is, hogy az EU egysége fontos, de csak olyan szankciók támogathatók, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának, mint annak, akit szankcionálni akarnak.
A globális minimumadóról azt mondta, hogy annak bevezetése Magyarországot hátrányosan érintené, mert ma az átlagos adóterhelés a vállalatoknak 7,5 százalék. Szóvá tette, hogy az óriás technológiai cégek kibújnak az adó alól. Az adó bevezetése nem szolgálja a Magyarország érdekeit – rögzítette.
Tállai András államtitkár azt kifogásolta, hogy a jelenlegi tervek szerint minden vállalatot megadóztatnának árbevételtől függetlenül 15 százalékkal és mivel Magyarországon ez alatt van a társasági adó mértéke, a globális minimumadó jelentős adóterhet jelentene az itt működő cégeknek. Az ország versenyképességi eredményeit az adó bevezetése tönkretenné – közölte.
Az adó bevezetését úgy írta le, mintha az EU lábon lőné magát, majd futóversenyen indulna az Egyesült Államokkal és Kínával.
Szerinte nem az a legfontosabb a háború miatti válságban, hogy a gazdasági szervezeteket megterheljék egy újabb adóval.
Határozathozatalok
Az Országgyűlés az eheti napirendjét úgy fogadta el, hogy kedden az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló határozati javaslatról házszabálytól eltérően dönt.
A Ház kivételes eljárásban tárgyalja A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról című határozati javaslatot, így arról is már kedden szavaznak.
A képviselők arról is döntöttek, hogy a jövő évi költségvetési javaslatot a héten harmincórás időkeretben tárgyalják.
Létrejött az ÁSZ elnökét jelölő bizottság
Az Országgyűlés 125 igen és 40 nem szavazattal létrehozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét jelölő eseti bizottságot.
A bizottság nyolc tagból áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek indítványt még hétfőn, a döntést a személyekről várhatóan kedden hozza meg a Ház. A Fidesz négy, a KDNP egy, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP kettő és a Mi Hazánk egy tagot ajánlhat a testületbe.
A bizottság elnökét a kormánypárti, alelnökét az ellenzéki frakciók jelölik.
Az ÁSZ elnökjelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag igen szavazatát megkapta.
Domokos László ÁSZ-elnöknek július 5-én jár le a mandátuma. Az Országgyűlés a Számvevőszék elnökét kétharmados többséggel 12 évre választja meg, az elnök újraválasztható.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
