Veszélybe került a fogyatékos emberek minőségi rehabilitációja: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tiltakozik, a Magyar Rehabilitációs Társaság aggodalmát fejezi ki.
Országos intézményeket vontak ugyanis össze: 14-ből mostanra 7 lett. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet (OORI) például az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézettel (ORFI). Tagintézményként a parádfürdői gyógyintézményt is hozzácsapták ehhez, s az a hír járja: Harkányt és Hévizet is az országos intézethez fogják kapcsolni, mondta portálunknak egyik forrásunk.
De mit is jelent mindez? Ahogy mostanában az lenni szokott, nem túl sok jót, ugyanis forrásunk mindezt úgy értékelte:
a reumatológia túlsúlyba, a rehabilitációs szakma pedig, mint önálló orvosi szakmai diszciplína, veszélybe kerül.
Történik pedig mindez egy olyan időszakban, amikor a rehabilitációs szakemberek azt érzékelik, a COVID után egyre több rehabilitációs igénnyel rendelkező beteg fordul hozzájuk segítségért. De az OORI-ben van például a műtüdős-kezelésen átesett kismama is. De az Egészségügyi Világszervezet is a rehabilitációs szakterület megerősítését szorgalmazza. Mindezek fényében azonban mi a megerősítés felé haladnánk?
Veszélyeztetve érezzük magunkat, és tájékoztatást sem kaptunk semmiről. Bosszantó és elkeserítő, hogy kontroll és egyeztetések, információk nélkül történik mindez. Ha országos intézményeket vonunk össze, logikusabb lett volna egy baleseti sebészetet egy rehabilitációval. Kicsit olyan ez, mintha a miniszter úr homokozójába kerültünk volna
– mondta névtelenségét kérő forrásunk.
Az OORI közel 460 ágyával segít a betegeknek, s a rehabilitációra szorultak majdnem teljes spektrumát lefedik. A szakma veszélybe kerülése kapcsán Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke, illetve a Magyar Rehabilitációs Társaság is kifejtette nézeteit.
Kovács Ágnes haladéktalanul prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszteréhez fordult miután a Szövetség arról értesült, hogy ismét előkerült az az 1996-ban és 2007-ben már elvetett gondolat, miszerint összevonnák OORI-t az ORFI-val, továbbá a Sportkórház-Országos Sportegészségügyi Intézetet.
Három olyan szakterületről van szó, amelyekben csak részben közös, hogy a mozgásszervekkel is foglalkoznak, ugyanis azt más-más esetekben, más célkitűzéssel, más módon teszik. A fogyatékos személyekkel elsődlegesen foglalkozó rehabilitációs terület országos intézete önállóságának megszüntetése azzal a veszéllyel járhat, hogy megnehezedik ennek a szakterületnek az utóbbi években látható örvendetes fejlődése, ismertségének és elismertségének növekedése. Egy nagy intézmény részeként nem tudja ugyanazzal a súllyal képviselni a fogyatékosság megelőzésének, csökkentésének feladatait, a fogyatékossá vált személyek segítését
– vélekedik a MEOSZ elnöke.
A Szövetség felszólította az egészségügyi szakpolitikáért felelős minisztert, hogy tegyen eleget a magyar kormány hazai jogszabályokban és nemzetközi egyezmények ratifikálásával vállalt kötelezettségének, miszerint megerősíti és garantálja a fogyatékos emberek rehabilitációs ellátását, s ajánlásokat is megfogalmazott felé a tervezésre vonatkozóan.
A Magyar Rehabilitációs Társaság is aggodalommal értesült – írják – a szakma országos intézetének egy más jellegű szakterület országos intézetével való összevonásáról, ennek alapján pedig szükségesnek érezték felhívni a figyelmet a következőkre:
E szakmai észrevételek azonban olybá tűnik, süket fülekre találtak. Forrásunk elmondta, úgy érzik, izomból és erőből akarják lenyomni az intézetet. S mi lehet ennek a hátterében?
A miniszter úr csökkenő kompetenciaterületében ezt hagyták meg neki játszótérnek
– véli.
A betegek ellátása egyelőre nincs veszélyben, tudtuk meg, mindez azonban hosszútávon a rehabilitációs szakmára és annak jelentőségére jelent veszélyt, ami napjainkra megélte azt, hogy igen fontos és színvonalas ellátást képes biztosítani.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
